Az amerikai kitiltási botrány kommunikációs és konfliktuskezelési vetületei, valamint a gazdaságdiplomácia megoldásai a válság enyhítésére
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | Közdiplomácia Válságkommunikáció Amerikai Egyesült Államok Issue management Gazdaságdiplomácia Konfliktuskezelés |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/10356 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg10356 | ||
| 005 | 20171005130800.0 | ||
| 008 | 170503suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Juhász Zsófia Fruzsina | |
| 245 | 1 | 3 | |a Az amerikai kitiltási botrány kommunikációs és konfliktuskezelési vetületei, valamint a gazdaságdiplomácia megoldásai a válság enyhítésére |c Juhász Zsófia Fruzsina |h [elektronikus dokumentum] |
| 246 | 1 | 1 | |a Az amerikai kitiltási botrány kommunikációs és konfliktuskezelési vetületei, valamint a gazdaságdiplomácia megoldásai a válság enyhítésére |
| 246 | 1 | 1 | |a Communications and crisis management aspects of the US-Hungarian diplomacy crisis, and an insight on how economic diplomacy's leverage eased the crisis |
| 520 | 3 | |a Szakdolgozatom témája a 2014 októberében kirobbant magyar-amerikai diplomácia válság bemutatása - melyre kitiltási botrányként hivatkozik a sajtó -, különös tekintettel annak kommunikációs vetületeire, a két fél konfliktuskezelési stratégiáira és egy harmadik fél, az Amerikai Kereskedelmi Kamara gazdaságdiplomáciai eszközrendszerére, mellyel a krízist enyhíteni tudta. A dolgozat a magyar és az amerikai fél válságkezelési stratégiáit mutatja be és ütközteti, a kiválasztott elméleti háttér segítségével. A bemutatott események a két ország kapcsolatrendszerében példátlanul súlyos diplomáciai patthelyzetéhez vezettek. A legizgalmasabb kérdés, hogy mi motiválta az amerikai és a magyar felet, amikor kommunikációjukat nem a konfliktus feloldása, hanem annak elmélyítése szolgálatába állították. A diplomáciai válság lefolyása kapcsán két hipotézist állítottam fel. Egyrészről, hogy a percepció, a kártékony kommunikációs sémák és a szubjektivitás negatívba fordíthat egy kapcsolatot akár pár nap leforgása alatt. Másrészről, hogy két nemzet diplomáciai kapcsolatát érintő, hirtelen eszkalálódó konfliktushelyzetet kezelésére léteznek megfelelő eszközök, de hibás eszközrendszerrel a válságot el lehet mélyíteni. Feltételezésem szerint a válságkommunikációs szabályok betartása és a hosszútávon is következetes kommunikációs üzenetrendszer használata, mely a vizsgált esetben a közdiplomácia keretében nyilvánul meg, minimalizálni tudja a válság esetén kialakult károkat. Ezzel szemben elnyújtja a válságot a nem konzekvens és pontos információközlés és a kontextuális keret növelése. A dolgozatnak nem célja feltárni az amerikai-magyar diplomáciai válság politikai és klasszikus diplomáciai vetületét, a két fél állításainak hitelességét, valóságtartalmát, illetve a hátterében zajló nagypolitikai játszmák vélt vagy valós céljait. A dolgozat módszertana elsősorban a tartalomelemzés, a sajtóban megjelent, nyilvános nyilatkozatok, Twitter bejegyzések, interjúk és beszámolók elemzése kommunikációs szakmai szempontok szerint. A dolgozat szakmai háttérét korábbi tanulmányaim, illetve a hazai és nemzetközi szakirodalom alapján állítottam fel. Emellett a dolgozat a személyes tapasztalataimra is épít, melyeket elsősorban az Amerikai Kereskedelmi Kamara rendezvényei során szereztem. | |
| 695 | |a Közdiplomácia | ||
| 695 | |a Válságkommunikáció | ||
| 695 | |a Amerikai Egyesült Államok | ||
| 695 | |a Issue management | ||
| 695 | |a Gazdaságdiplomácia | ||
| 695 | |a Konfliktuskezelés | ||
| 700 | 1 | |a Krasztev Péter |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/10356/1/SZAKDOLGOZAT_FINAL.pdf |z Dokumentum-elérés |