Az Erasmus+ program hatása a Z generáció elhelyezkedésére
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | Erasmus + Z generáció Oktatáspolitika Munkaerőpiac Mobilitás Interjú Kérdőives felmérés |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/16181 |
| Kivonat: | Szakdolgozatomban arra vállalkozom, hogy bemutassam az Európai Unió legnépszerűbb mobilitási programjának, az Erasmus+ Programnak hatását a Z generáció munkaerőpiacon való elhelyezkedésére. Azért választottam ezt a témát, mert egyre több a jól kvalifikált szakember, a munkáltatók elvárásai is egyre magasabbak, így a munkavállaló szempontjából fontos, hogy olyan készségekkel rendelkezzen, amelyek segítségével előnyt élvez a konkurenciával szemben. Az Erasmus+ Program e készségek elsajátítását nagyban elősegíti. Azt szeretném bemutatni, hogy a Programban résztvevők profitálhatnak külföldi tapasztalataikból, és ez által könnyebben tudnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon. A téma kifejtése során kezdetekben bemutatom az európai oktatáspolitika kialakulását, az Erasmus+-t megelőző egyéb mobilitási programokat, majd az Erasmus+-t és statisztikáit. Tovább szűkítem a kört, és célcsoportom helyzetét jobban megvizsgálva kitérek a programban való részvétel költségeire is, Magyarország helyzetére a nemzetközi mobilitásban, valamint ismertetem az Európai Bizottság Erasmus+-ról szóló, 2016-os jelentését, illetve Európai Referenciakeret kulcskompetenciáit. Ezt követően az elméleti megközelítés utolsó részeként bemutatom célcsoportomat, a Z generációt. Szakdolgozatom gyakorlati részében, melynek külön fejezeteket szánok, ismertetem a munkaadó elvárásait egy külföldi, nemzetközi csapattal dolgozó start-up tulajdonossal készített interjúmon keresztül. Interjúm célja annak vizsgálata, hogy a munkaadó elvárásai egybeesnek-e a Program által fejlesztett készségekkel. Második primer kutatásomban bemutatom a Programban részt vett hallgatók által kitöltött, készségeik fejlődésére vonatkozó kérdőívet és annak eredményeit is. Szekunder kutatásomban a téma feldolgozásának során olyan szerzők műveit használtam fel, mint Dr. Ferkelt Balázs, Dr. Kruppa Éva, Káldyné dr. Esze Magdolna, Dr. Vida Krisztina, Forgács András, Loboda Zoltán, James Emery White, Michael Byram, Lynne Parmenter, Pierre Bourdieu, illetve az Európai Bizottság témában készült jelentései, tanulmányai is jó alapul szolgáltak szakdolgozatomhoz. |
|---|