A Visegrádi Együttműködés néhány kérdése, különös tekintettel a csoport előtt álló kihívásokra

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerző: Teiner Zsófia
További közreműködők: Nyusztay Dr. László
Dokumentumtípus: Diplomadolgozat
Kulcsszavak:Visegrádi országok
Visegrádi Négyek
Együttműködés
Online Access:http://dolgozattar.uni-bge.hu/1961

MARC

LEADER 00000nta a2200000 i 4500
001 dolg1961
005 20160225105317.0
008 150824suuuu hu om 000 hun d
040 |a BGE Dolgozattár Repozitórium  |b hun 
041 |a hu 
100 1 |a Teiner Zsófia 
245 1 2 |a A Visegrádi Együttműködés néhány kérdése, különös tekintettel a csoport előtt álló kihívásokra  |c Teiner Zsófia  |h [elektronikus dokumentum] 
246 1 1 |a A Visegrádi Együttműködés néhány kérdése, különös tekintettel a csoport előtt álló kihívásokra 
246 1 1 |a Questions regarding the Visegrad Cooperation, in particular challenges that the group faces 
520 3 |a A visegrádi országok együttműködésének megszületéséhez jó alapul szolgált a közös sors, a földrajzi helyzet, valamint a közös gazdasági és kereskedelmi érdekek. Az országok közötti kooperáció a rendszerváltás időszakában teljesedett ki, és vezetett egészen 1991. február 15-ig, a Visegrádi Hármak (majd Csehszlovákia felbomlásával Visegrádi Négyek) együttműködésének létrejöttéig. A Visegrádi Négyek informális együttműködése elsősorban az EU- és a NATO-csatlakozás céljából jött létre, majd amikor e célok megvalósultak, bizonyos értelemben újra kellett definiálni az együttműködést. A V4-ek számára ekkor két lehetséges út volt: vagy felbontják az együttműködést, vagy új célokat tűznek ki maguk elé, amelyek közül az utóbbit választották. Mindezek ellenére a V4-t a 2004-es EU-csatlakozás után olyan vádak érték, miszerint a kooperáció kifulladt, céltalanná vált. A Visegrádi Együttműködés napjainkban egyre inkább erősödő külső és belső nyomásnak van kitéve. Olyan kritikák érik, miszerint víziótlanok a felek és nem elég hatékony a kooperáció, sőt vészjósló vélemények szerint a Visegrádi Együttműködés széthullóban van, egzisztenciális válságban szenved, illetve egyre több területen okoz feszültséget az együttműködés. Napjainkban a V4-ek jövőjét illetően a borúlátó hangok kerekedtek felül, dolgozatomban mégis szeretnék azokra a kérdésekre választ kapni, hogy a két- vagy többoldalú feszültségek valóban vezethetnek-e az együttműködés meggyengüléséhez, akár annak „széthullásához”, illetve, hogy a jövőben mi lehet a sorsa a V4-nek. Szakdolgozatomban azon kérdéseket is vizsgálom, hogy vajon a jövőben mi lehet a sorsa a Visegrádi Négyeknek? Fejlődhet-e az együttműködés más irányba, illetve, hogy vajon a nézeteltérések vezethetnek-e addig, hogy a jövőben új csoportok alakuljanak ki a Visegrádi Együttműködés mellett/helyett, akár olyanok, amelyek riválisként léphetnek fel az együttműködéssel szemben? 
695 |a Visegrádi országok 
695 |a Visegrádi Négyek 
695 |a Együttműködés 
700 1 |a Nyusztay Dr. László  |e ths 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/1961/1/teiner_zsofia.pdf  |z Dokumentum-elérés