A fogyasztás pszichológiája - Magyarország lakosságának online vásárlási szokásai európai viszonylatban
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | Online vásárlás EU-s viszonylat Fogyasztási szokások Pszichológia Internet E-kereskedelem |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/21177 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg21177 | ||
| 005 | 20220627152407.0 | ||
| 008 | 190513suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Szőke Eleonóra | |
| 245 | 1 | 2 | |a A fogyasztás pszichológiája - Magyarország lakosságának online vásárlási szokásai európai viszonylatban |c Szőke Eleonóra |h [elektronikus dokumentum] |
| 520 | 3 | |a A digitális gazdaság hétszer gyorsabban növekszik a gazdaság többi részéhez képest – a benne rejlő lehetőségek kiaknázását azonban korlátozza, hogy a páneurópai szakpolitikai keretrendszer egyenetlen. Európa le van maradva a gyors, megbízható és összekapcsolt digitális hálózatok terén, pedig ezek a hálózatok nemcsak a gazdaság gerincét adják, hanem az üzleti és a magánéletet is átszövik. Az európai országok közötti kommunikációt számos tényező nehezíti: jelenleg az eltérő hálózathasználati díjak mellett az egymással össze nem egyeztethető rendszerek, továbbá a hálózati kapcsolódási lehetőségek közötti eltérések is. Ez minden európai polgárt és vállalkozást hátrányosan érint, valamint az újító szellemet sem engedi kiteljesedni. (Európai Biztosság, 2014) Magyarország számos szempontból elmarad más, európai uniós országhoz képest digitális fejlettségben és ezen belül is az internetes vásárlás terén – a 2017-es online kiskereskedelmi bővülést már nagyobb mértékben magyarázta a vásárlási gyakoriság (11,2/év) növekedése, mint az online vásárlói bázis (~3 millió fő, +6,9 százalék) bővülése (1. ábra). (GKI digital, 2018) Ezen szempontok mélyebb vizsgálata és a lehetséges okok, valamint megoldások feltárása inspirálta az egyéni kutatást. Az okok felkutatásához elsőként a 2017-ben interneten vásárlók aránya alapján kerültek kiválasztásra bizonyos országok, minden szintről kijelölve egyet-egyet. Az interneten keresztül vásárlók arányának tekintetében az Egyesült Királyság bizonyult a legjobban teljesítőnek az európai uniós országok között, Csehország ilyen szempontból az EU-s átlag körül mozgott, míg Románia a legrosszabbul teljesítők között szerepelt, Magyarország pedig Románia és Csehország között helyezkedik el a rangsorban. Az elemzések az alábbi szempontok alapján épültek fel: demográfiai helyzetkép (népesség összetétele kor és nem szerint, foglalkoztatottság mértéke az iskolai végzettség alapján), valamint internethasználat (internetelérés, internethasználat gyakorisága, fogyasztói kosár). Az egyes elemzésekből számos, az interneten keresztül vásárlók számának alakulását feltételezhetően befolyásoló tényező került kiemelésre és a hipotéziseket, valamint az azok megvizsgálásához szükséges primer kutatáshoz használt kérdőív ezen tényezők mentén kerültek összeállításra és N=318 kitöltővel zárult. H1: Öregedő társadalom vagyunk és az idősebb generációk nem vagy kisebb mértékben használják ki az internet adta lehetőségeket, mint a fiatalabb generációk. H1.1: Az idősebb generációk tagjai ritkábban használják az internetet, mint a fiatalabb generációk tagjai H1.2: Az idősebb generációk tagjai ritkábban vásárolnak online, mint a fiatalabb generációk tagjai – A keresett r érték jelen esetben -0,049, ami azt jelzi, hogy nem korrelár az életkor az interneten történő vásárlás gyakoriságával, tehát nincs kapcsolat a két változó között, nem igaz az az állítás, miszerint az idősebb generációk tagjai ritkábban vásárolnak online, mint a fiatalabb generációk tagjai. H2: Az internetet gyakran használók gyakrabban vásárolnak online. H3: A magyar fogyasztók inkább ragaszkodnak az adott termék megvásárlása előtt ahhoz, hogy kézbe vegyék azt. H3.1: Azok, akikre nem jellemző az internetes vásárlás és ennek okaként a rendelt termék minőségével szembeni bizalmatlanságot fogalmazzák meg, meggyőzhetők lennének az interneten történő vásárlásról, amennyiben házhozszállításkor fizetés előtt kicsomagolható lenne a termék és ha nem megfelelő, fizetés nélkül azonnal vissza is küldhető. H4: A felsőfokú iskolai végzettséggel (alap és/vagy mesterdiploma) rendelkezők tudatosabb vásárlók, mint az alacsonyabb iskolai végzettséggel (érettségi) rendelkezők. H4.1: A felsőfokú végzettséggel rendelkezők gyakrabban elállnak az online vásárlástól, ha bizalmatlanok a rendelt termék minőségével szemben, mint a csak érettségivel rendelkezők. H4.2: A felsőfokú végzettséggel rendelkezők gyakrabban elállnak az online vásárlástól, ha nem egyértelműek a vásárlási feltételek, mint a csak érettségivel rendelkezők. H4.3: A felsőfokú végzettséggel rendelkezők gyakrabban elállnak az online vásárlástól, ha más felhasználóktól negatív véleményeket olvasnak, mint a csak érettségivel rendelkezők. | |
| 695 | |a Online vásárlás | ||
| 695 | |a EU-s viszonylat | ||
| 695 | |a Fogyasztási szokások | ||
| 695 | |a Pszichológia | ||
| 695 | |a Internet | ||
| 695 | |a E-kereskedelem | ||
| 700 | 1 | |a Oravecz Titanilla Éva |e ths | |
| 700 | 1 | |a Kerek Viktória |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/21177/1/Szakdolgozat_Szoke_Eleonora.pdf |z Dokumentum-elérés |