Generációváltás a Bács-Kiskun megyei családi gazdaságokban
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | Generációváltás Agrárium Utódlás |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/21923 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg21923 | ||
| 005 | 20190515142137.0 | ||
| 008 | 190515suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Pencz Yvette | |
| 245 | 1 | 0 | |a Generációváltás a Bács-Kiskun megyei családi gazdaságokban |c Pencz Yvette |h [elektronikus dokumentum] |
| 246 | 1 | 1 | |a Generációváltás a Bács-Kiskun megyei családi gazdaságokban |
| 520 | 3 | |a Magyarországon 1982. január 1. óta lehet magánvállalkozást alapítani. Az újonnan alapított vállalkozások száma 1985-re 35.000-re nőtt. Ez a szám 1988-ig stagnált, azonban az 1990-ben lezajlott politikai rendszerváltás hatására megnyílt a kapu a magántulajdonosi fejlődés előtt (Filep-Szirmai 2006). A családi vállalkozások túlnyomó többségét tehát rendszerváltás után alapították, így ezek a cégek már szembe néznek az utódlás problémájával, hiszen a tulajdonosok, vezetők közel vannak már a nyugdíjkorhatárhoz, adott esetben már nyugdíjasok is. Így a kérdés jogosan merül fel a fejükben: válasszák a cég eladását vagy vonják be a következő generációt az irányításba, vezetésbe? Vajon, mi lesz az eddig sikeresen működő vállalatok sorsa, miután az alapítok nyugdíjba mentek? A probléma természetesen minden szektorban érinti a családi vállalkozásokat, de a mezőgazdaságban kifejezetten. Scharle (2000) szerint a családi vállalkozások inkább az intenzív munkát igénylő ágazatokban működnek. Megközelítőleg közel kétharmaduk a kereskedelem, vendéglátás és mezőgazdaság területén végzi működését. A generációváltás problémáját mi sem mutatja jobban, mint a kutatás során megismert statisztikai adatok, miszerint nem csak hazánkban, de világszinten problémát jelent az utódlás. Kreischer (2016) is aggasztó eredményre jutott: a válaszadók 62%-nál aktuálissá fog válni az utódlás a következő 10 évben, azonban 51%-nak nincs utódlási terve. Magyarországon a Budapest LAB Családi Vállalkozás Kutatási Program által készített reprezentatív felmérése is hasonló eredményt hozott: megkérdezett családi vállalkozások 39%-nál aktuális az utódlás. Témaválasztásomat leginkább a személyes kötődésem határozta meg. Ezért döntöttem úgy hogy a generációváltás témáját szeretném jobban megismerni és kutatni. Szakdolgozatom kutatási objektuma tehát azon Bács-Kiskun megyei családi vállalkozások köre, akiknek elsődleges jövedelemforrásuk a mezőgazdaság és aktuális a generációváltás vagy aktuális lesz elkövetkezendő 5 évben. Kutatásom fő célja az utódok motivációinak vizsgálata volt. Ők hogyan élik meg ezt a speciális helyzetet? Milyen nehézségekkel kell szembenézniük, mit tekintenek a folyamat legnagyobb kihívásának? Melyek azok a tényezők, amelyek megkönnyítik a generációváltást? Hogyan lesznek kellően felkészülve az új kihívásra, hogy egy eddig sikeresen működő családi vállalkozás irányítását átvegyék? Mit gondolnak, mivel tudták volna az elődök megkönnyíteni ezt a mindenki számára bonyolult és kihívásokkal teli feladatot? Első lépésként a rendelkezésre álló hazai és külföldi szakirodalmakat dolgozta fel, két fontos témára koncentrálva: a családi vállalkozások sajátosságaira, erősségeire, gyengeségeire valamint a generációváltás folyamatára. Milyen szakaszai vannak, milyen ideális esetei vannak a mezőgazdaságban, végül pedig az utódlási terv fontosságára koncentráltam. A szakirodalom feldolgozása után primer kutatási módszerek közül a kérdőívvel és a mélyinterjúval éltem. A kérdőívet 53 fő töltötte ki és 5 utóddal készítettem mélyinterjút, amelyek alapján az alábbi fő megállapításra jutottam: • az utódok többsége második generációs férfiak; • legfőbb motivációnak az tekinthető, hogy nem szeretnék veszni hagyni azt a családi gazdaságot, amit felépítettek az elődök.; • az elődök nyomást gyakoroltak az utódokra; • utódlási tervvel nem rendelkeznek; • nehezen adják ki az elődök az irányítást a kezükből, azonban döntési lehetőséget igyekeznek hagyni az utódnak; • kevésbé jellemző a konfliktus az átadó-átvevő illetve az alkalmazottak a partnerek és az utódok között és • a következő generáció munkamorálja már eltért az elődökétől. A kutatásom során sok olyan emberrel volt szerencsém beszélgetni, akik első kézből tudták a tapasztalataikat megosztani velem és bízom benne, hogy a kutatásai eredményeim segítségére lehetnek a vállalkozásnak, ahol dolgozom, hiszen ők is ezzel a problémával küzdenek. | |
| 695 | |a Generációváltás | ||
| 695 | |a Agrárium | ||
| 695 | |a Utódlás | ||
| 700 | 1 | |a Németh Dr Krisztina |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/21923/1/Pencz%20Yvette_Sz%C3%A1mvitel%20MSc_szakdolgozat_RJYASV.pdf |z Dokumentum-elérés |