A nemzeti kisebbségek oktatásának jogi alapja és demográfiai helyzete a romániai közoktatásban, 1990 és 2018 között
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Final Paper |
| Kulcsszavak: | Románia Közoktatás Nemzeti kisebbségek Jogi szabályozás |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/22554 |
| Abstract: | Egy oktatási rendszernek számtalan vetületét lehet tanulmányozni. Dolgozatomban delimitáltam a kutatást a hivatalos statisztikai adatok alapján történő objektív következetésekre, így választ kaptam kérdéseimre és a hipotézisem igazolására. Szakdolgozatom elemzési időintervalluma a kommunista rendszer befejezésétől, 1990-től, az utolsó statisztikai szempontból lezárt iskolai évig, 2018-ig terjed. A nemzeti kisebbségi oktatás jogi alapjai azokra a kormányhatározatokra, törvényekre, jogi dokumentumokra vonatkoznak, amelyek szabályozzák az oktatási rendszer egészét, ezen belül kitérnek a nemzeti kisebbségi oktatás szabályozására is. A tanulók demográfiai helyzetét az oktatási intézményekben hivatalosan nyilvántartott diákok számának növekedése vagy csökkenése alapján készítettem el. Ez nem vonatkozik a Népszámlálási adatokban szereplő gyereklétszámra. Szakdolgozatom hipotézise: a román nemzeti kisebbségi oktatás létjogosultságát nem a jogi keretek hiánya, hanem a diákok számának csökkenése vagy növekedése befolyásolta Romániában 1990-től 2018-ig Szerkezet: Az I. fejezetben felsorolom a romániai oktatási rendszert szabályozó Kormányhatározatokat, Oktatási törvényeket, amelyek 1990-től módosították a Románia oktatását, majd az alfejezetekben kitérek a felsorolt dokumentumok azon részeire, amelyek nemzeti kissebségek oktatására vonatkoznak. A hitelesség érdekében, idéztem a román szövegeket is. A jogi alapok részleteit Románia Hivatalos Közlönyéből vettem át. A II. fejezetben a Román Nemzeti Statisztikai Hivatal adatait felhasználva, táblázatok és ábrák által bemutattam a nemzeti kisebbségi oktatás demográfiai helyzetét Romániában 1990 és 2018 között. A táblázatokat és ábrákat magyarázattal láttam el. A III. fejezetben összehasonlítottam tíz éves léptékben az adatokat, és láthattam hány kissebségnek volt oktatása 1990-ben, milyen szinten, és láthattam, hogy melyik kisebbség hozott létre újként anynyanyelvi oktatást, melyik nemzeti kisebbségnek mennyire nőtt vagy csökkent a diákjainak száma, milyen szinten, milyen mértékben, melyik nemzeti kisebbség diákjainak száma gyarapodott az évek során és melyik szünt meg. Ugyancsak ennek a fejezetnek egy alfejezete egy aktuális, 2019 márciusi kimutatás a romániai nemzeti kisebbségek közoktatási helyzetéről, melyben nem csak a gyerekek számát, hanem az osztályok számát is összegeztem nemzetiségenként két szempont szerint: anyanyelvi oktatás és anyanyelvet kérésre tanuló fakltatívnak nevezett oktatás szempontjai szerint is. Jelenleg, Romániában a 2018-2019-es tanévben 9.059 csoportban/osztályban zajlik anyanyelvi oktatás és összesen 176.825 gyerek tanul 11 nemzeti kisebbségi nyelven: magyar, német, ukrán, szlovák, roma, szerb, olasz, horvát, cseh, bolgár, lengyel a közoktatásban. A kisebbségek nyelvén zajló osztályok gyermek/tanuló átlaga 20 tanuló. A dolgozatomban igazolom, hogy Romániában biztosított a nemzeti kisebbségek nyelvén zajló oktatás. Egyedüli akadály a gyereklétszám csökkenése. |
|---|