Hevesi Sándor Színház mint költségvetési szerv vagyoni és pénzügyi helyzetének értékelése a 2017-2019-es években
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | Hevesi Sándor Színház költségvetési beszámoló költségvetési szerv likviditás mérlegelemzés pénzügyi helyzet vagyoni helyzet |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/25658 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg25658 | ||
| 005 | 20200617180343.0 | ||
| 008 | 200617suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Pálfi Nóra | |
| 245 | 1 | 0 | |a Hevesi Sándor Színház mint költségvetési szerv vagyoni és pénzügyi helyzetének értékelése a 2017-2019-es években |c Pálfi Nóra |h [elektronikus dokumentum] |
| 520 | 3 | |a Záródolgozatomban egy költségvetési szerv, a Hevesi Sándor Színház vagyoni és pénzügyi gazdálkodásával kapcsolatos elemzéseket végeztem mutatószámok segítségével. A vizsgálat 2017 és 2019 közötti időszakra vonatkozik. Az elemzések elvégzését azért is tartom fontosnak, mert így a vezetők is egy átfogóbb képet kaphatnak a vállalkozás –jelen helyzetben egy költségvetési szerv- gazdálkodásáról és ennek függvényében megalapozott döntéseket tudnak hozni. A dolgozat első fejezetében bemutattam a Hevesi Sándor Színházat a megalakulásától kezdődően a jövőt érintő tervekig. Ezután a magyar államháztartás rendszerével foglalkoztam és itt kitértem a költségvetési szervek jellemzőire is. A költségvetési szerv elemzését a mérleg eszköz oldalával kezdtem. Megvizsgáltam a befektetett eszközök arányát és a forgóeszközök arányát is. Elemzésemet a mérleg forrás oldalával folytattam. A tőkeellátottsági, tőkefeszültségi mutatók kiszámításával képet kaptam a színház saját tőkéjéről, illetve arról, hogy mennyire van jelen külső finanszírozás. A mutatók kedvező értékeket mutattak. A kötelezettségi aránynál a kötelezettségek értékét viszonyítottam az összes forrás értékéhez. A vagyoni helyzet után a színház pénzügyi helyzetét is elemeztem. Először a bevételek összetételét vizsgáltam meg és megállapítható, hogy a színvonalas előadásoknak köszönhetően a jegyeladásból származó bevételek is növekedtek. A nagyságrendileg legjelentősebb kiadást a személyi juttatások jelentik, de emellett jelentős a dologi kiadások összege is. A pénzügyi teljesítési mutató mind a bevételek és mind a kiadások esetében 90 százalék felett alakult, vagyis ez azt jelenti, hogy a színház az előirányzatok keretein belül gazdálkodik. A likviditási mutatók segítségével a fizetőképességet vizsgáltam, melyek információt nyújtanak arról, hogy a forgóeszközök a rövid lejáratú kötelezettségek milyen arányát tudják fedezni. A színház esetében ezek a mutatók is kedvezőnek mondhatók, vagyis likviditási gondokkal nem küzd és zavartalan a működése. Összességében megállapítható, hogy a Hevesi Sándor Színház az előirányzatok keretein belül és azokat nem túllépve gazdálkodik. A vagyoni és pénzügyi helyzete megfelelő, sem fizetőképességi gondok, sem pénzügyi zavarok nem veszélyeztetik a működését. | |
| 695 | |a Hevesi Sándor Színház | ||
| 695 | |a költségvetési beszámoló | ||
| 695 | |a költségvetési szerv | ||
| 695 | |a likviditás | ||
| 695 | |a mérlegelemzés | ||
| 695 | |a pénzügyi helyzet | ||
| 695 | |a vagyoni helyzet | ||
| 700 | 1 | |a Csanádi Dr. Ágnes |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/25658/1/p%C3%A1lfi_n%C3%B3ra_2020m%C3%A1j.pdf |z Dokumentum-elérés |