A DCF és EVA módszer közötti különbségek, hasonlóságok bemutatása a vállalatértékelésben a Rotary Zrt. értékelésének példáján keresztül
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | DCF EVA Economic Value Added (EVA) Vállalat értékelési módszerek diszkontált cash flow gazdasági hozzáadott érték (EVA) vállalatértékelés |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/25677 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg25677 | ||
| 005 | 20200617180452.0 | ||
| 008 | 200617suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Tóth Eszter | |
| 245 | 1 | 2 | |a A DCF és EVA módszer közötti különbségek, hasonlóságok bemutatása a vállalatértékelésben a Rotary Zrt. értékelésének példáján keresztül |c Tóth Eszter |h [elektronikus dokumentum] |
| 520 | 3 | |a A szakdolgozatom témája a DCF és EVA vállalatértékelési módszerek összehasonlító elemzése, amelyet a Rotary Zrt. értékelésének példáján vezetek végig. Célkitűzésként négy kutatási kérdést fogalmaztam meg. Az első az EVA és DCF módszerek számszaki egyezőségét biztosító feltételekre vonatkozik, a második az értékelésekben alkalmazható korrekciós tételekre. A harmadikban arra keresem a választ, hogy a WACC változtatásával hogyan módosul a számított vállalatérték. A negyedik kérdés átfogó elméleti jellegű, miszerint az EVA módszer a DCF típusú eljárással szemben alkalmasabb–e a menedzsment értékteremtő képességének meghatározására. A szakdolgozat első nagyobb része egy alapvető elméleti áttekintés, amelyben nemzetközi és haza szakirodalmi források alapján összegyűjtöttem az érték, a vállalat érték különböző definícióit illetve leírom a vállalatértékelés fejlődését és aktualitásait. Ezután csoportosítom a különböző vállalatértékelési eljárásokat és módszereket, ebben a keretben helyezve el a két vizsgált módszert. A munkám tartalmazza az értékelt vállalat rövid bemutatását, illetve az iparági környezetelemzésére készült STEEPLE analízist. A vállalatérték levezetését párhuzamosan kezdem a két módszer között, az értékvezérlőket úgy határozom meg, hogy mindkét eljárásban alkalmazni tudjam őket. A társaság múltbéli gazdálkodását 2014-2018. számviteli kimutatásai alapján, analizálom, majd megbecsülöm a várható hozamokat és a WACC értékét. Itt elválasztom a két eljárás levezetését és meghatározom a vállalat értékét először a DCF majd az EVA módszerrel. Ezután a kutatási kérdések megválaszolása következik. Összehasonlítom a Vizsgált modellek módszertanát, vizsgálom a lehetséges korrekciók (WCR és ÉCS) valamint a WACC változásának vállalatértékre gyakorolt hatását, majd szakirodalmi forrásokra támaszkodva adok választ arra, hogy az EVA módszer a DCF típusú eljárással szemben valóban alkalmasabb–e a menedzsment értékteremtő képességének meghatározására. Végül egy összefoglalás következik, amelyben kiemelem a dolgozat sarkalatos pontjait, a kutatási kérdéseket és megfogalmazott válaszokat következtetéseket is. | |
| 695 | |a DCF | ||
| 695 | |a EVA | ||
| 695 | |a Economic Value Added (EVA) | ||
| 695 | |a Vállalat értékelési módszerek | ||
| 695 | |a diszkontált cash flow | ||
| 695 | |a gazdasági hozzáadott érték (EVA) | ||
| 695 | |a vállalatértékelés | ||
| 700 | 1 | |a Antal Dr. Anita |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/25677/1/t%C3%B3th_eszter_2020m%C3%A1j.pdf |z Dokumentum-elérés |