Transzgenerációs hatások és a családállítás
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | Családi lélek Családállítás Hellinger Szeretet rendje Transzgenerációs hatás |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/25921 |
| Abstract: | A transzgenerációs hatás a generációk között információátadás, míg a családállítás a családokat összekötő, családi léleknek, másnéven információs rendszernek a megkérdezése. A holokauszt túlélők gyerekeinél figyeltek fel elsősorban a transzgenerációs hatásra. A holokauszt túlélők gyermekei közül többen mutattak traumatizáltságra mutató tünetet annak ellenére, hogy ők maguk nem voltak közvetlen áldozatai, elszenvedői a traumának. A családállítás módszerének kidolgozója Bert Hellinger, de számos más kutató is a módszer atyjának tekinthető (többek között): Szondi Lipót, Virginia Satir, Javob Levy Moreno, Böszörményi Nagy Iván.Hellinger azt figyelte meg, hogy az élet szempontjából fontos csoportok tagjai között egy láthatatlan összeköttetés-rendszer működik. Ezt családi léleknek, mindenttudó mezőnek vagy csak simán rendszernek nevezte el. Az, ami az egyes családtagokat összeköti, az a családtagok fölé rendelt rendszerként működik, ami kényszerítő erővel hat az egyes személyek sorsára. Ez a rendszer az összes csoporttaggal kapcsolatos összes fontos információt tartalmazza, attól függetlenül, hogy az egyes személyek a csoportban egyáltalán tudnak-e egymásról és ezekről az információról vagy sem. A családállítás módszer arra, hogy ezt az információs rendszert megkérdezzük a rejtett dinamikákról, törvényszerűségekről. Hellinger szerint a család egy rendszer, ahol vannak szabályok és törvényszerűségek: Az odatartozás joga, A hely törvénye, A rendszer-lelkiismeret, Az adok-kapok egyensúlya. Egy családban mindenki csak akkor lehet boldog, ha a saját helyén áll és a rend nem sérült.A családállítás módszere egy esély arra, hogy a generációkon át felhalmozódott traumákat feldolgozzuk. |
|---|