Digitalizációs igény a kulturális turizmusban az Y és Z generáció utazásai nyomán

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerző: Varjasi Martina Mirtill
További közreműködők: Schultz Éva
Dokumentumtípus: Diplomadolgozat
Kulcsszavak:Y generáció
digitalizáció
számítógép generációk
turizmus
turizmusfejlesztés
Online Access:http://dolgozattar.uni-bge.hu/26256

MARC

LEADER 00000nta a2200000 i 4500
001 dolg26256
005 20200911121411.0
008 200813suuuu hu om 000 hun d
040 |a BGE Dolgozattár Repozitórium  |b hun 
041 |a hu 
100 1 |a Varjasi Martina Mirtill 
245 1 0 |a Digitalizációs igény a kulturális turizmusban az Y és Z generáció utazásai nyomán  |c Varjasi Martina Mirtill  |h [elektronikus dokumentum] 
520 3 |a Végezetül szeretném összefoglalni a vizsgált Y és Z generáció kulturális turizmussal kapcsolatos szokásait, a szakirodalmak, illetve saját kutatásaim és tapasztalataim alapján.  Fő kutatási kérdésemre a kérdőív alapján azt a választ kaptam, miszerint a magyar fiatal generációk számára a digitalizáció nem jelent elsődleges motivációt kulturális turizmust érintő utazásaik során. Maga a termék meghatározóbb szereppel bír utazásaik során, a digitalizációs eszközök pedig csak másodlagos szerepet töltenek be. Ennek ellenére utazásaik tervezésekor kiemelkedően fontos mindkét generáció számára a technológiai fejlettség. Elsőszámú hipotézisem, miszerint az Z generáció számára fontosabb a technológiai fejlettség utazási döntéseik és a kulturális attrakciók kiválasztása során, mint az Y generáció számára, a kutatás alapján elfogadásra került. Utazások előkészítésében a különbség sokkal nagyobb a digitalizációs igényt tekintve, de mindkét esetben a Z generáció döntéseit jelentősen jobban meghatározza ez a funkció. Az a hipotézis, hogy az Y generáció jobban keresi az autentikus élményeket, ezáltal az alternatív utazási formákat és hagyományos elven alapuló kulturális turisztikai termékeket, teljes egészében elvetésre került. Ötből kettő alternatív utazási és szállási mód bizonyult az Y generáció tekintetében népszerűbbnek, mint az évezred utániak között. Illetve kilenc hagyományos elven alapuló turisztikai termékből csak kettő népszerűbb az idősebb generáció körében. Ugyanakkor az a feltevés miszerint az évezred utáni generáció kevésbé érdeklődik a hagyományos kulturális turisztikai termékek iránt, de nagyobb érdeklődést mutat az új típusú kulturális turisztikai termékek iránt, ebben a kijelentés formában szintén elvetésre kerül. Ugyanis előző hipotézisem alapján tudjuk, hogy a Z generáció körében népszerűbbek ezek a termékek, viszont a többi termék típus esetében is ugyanez igazolódik. Kutatásaim és saját tapasztalataim alapján elmondható tehát a két vizsgált generációról, hogy a digitalizációt saját javukra fordítva fedezik fel a világot, egyedi módon, megosztva az élményeiket másokkal. Rendkívül fontos nekik az utazás, melyben a közösség véleménye is jelen van. Élményeiket szeretik megosztani ugyanúgy másokkal is, melyben okostelefonjaik és a közösségi média nagy szerepet kap. A siker kulcsa is ezekben az okos készülékekben rejtőzhet. Igaz ugyan, hogy számukra sem képes kiváltani az igazi élményt a virtuális tér és a digitalizációs eszközök jelenléte, ugyanakkor nem zárkóznak el annak jelenlététől. Fontos nekik a kultúra és annak autentikus, hagyományos megismerése. Ennek beteljesülése érdekében az általuk meglátogatott helyen keresik a helyi közösségeket és élményeket.  Mint minden kutatás, így ez is további megválaszolatlan kérdéseket tár fel. Érdemes lehet tehát a továbbiakban foglalkozni a magyar fiatalok körében a sharing economy jelenségével. Továbbá a sokszor említett mobiltelefonok jelentőségével a turizmusban, akár a kulturális turisztikai piacon belül is. 
695 |a Y generáció 
695 |a digitalizáció 
695 |a számítógép generációk 
695 |a turizmus 
695 |a turizmusfejlesztés 
700 1 |a Schultz Éva  |e ths 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/26256/1/Varjasi_Martina_Mirtill_Szakdolgozat_2020.pdf  |z Dokumentum-elérés