Nemi alapú diszkrimináció a munkaerőpiacon

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerző: Boór Bettina
További közreműködők: Csizmadia Péter
Dokumentumtípus: Diplomadolgozat
Kulcsszavak:bérdiszkrimináció
diszkrimináció
hátrányos helyzet
munkaerőpiac
nemi diszkrimináció
Online Access:http://dolgozattar.uni-bge.hu/26977

MARC

LEADER 00000nta a2200000 i 4500
001 dolg26977
005 20210329091157.0
008 201127suuuu hu om 000 hun d
040 |a BGE Dolgozattár Repozitórium  |b hun 
041 |a hu 
100 1 |a Boór Bettina 
245 1 0 |a Nemi alapú diszkrimináció a munkaerőpiacon  |c Boór Bettina  |h [elektronikus dokumentum] 
520 3 |a A szakdolgozatom fő témájának a nemi alapú diszkriminációt választottam, ahol célom volt feltérképezni a munkavállalói és munkáltatói oldal vonatkozásában a hazai diszkriminációs helyzetet. A diszkrimináció széles körben elterjedt jelenség a világ minden pontján, ezért fontosnak tartottam a helyzet közelebbről való megismerését. A dolgozat kezdéseként részletesen kifejtettem a diszkrimináció fogalmát és annak megjelenési formáit. A dolgozat folytatásban a nőket súlytó diszkriminációt taglalom, amit három fő csoportra bontok. Először a nők munkakörben megjelenő diszkriminációt, majd a bérdiszkriminációt és végezetül a családanyákat érő hátrányos megkülönböztetést vizsgálom a szakirodalmak segítségével, amelyek megismerésére nagy hangsúlyt helyeztem. Ezt követően bemutatom a diszkrimináció mérési módszereit és a hátrányos megkülönböztetés enyhítésére szolgáló eszközök tárházát. Végül a dolgozat záró fejezetében egy saját primer kutatást készítettem, kevert módszertant alkalmazva. A primer és szekunder kutatásom alapján különböző kérdésekre kerestem a választ.Lehetséges, hogy a külső diszkriminációs hatásokon kívül esetleg vannak rejtett belső hatások is, amik a munkavállaló nőket érik a karrierjük során?Mi az oka annak, hogy akár magasabb végzettséggel rendelkező nők hátrányból indulnak a munkaerőpiacon férfi társaikhoz képest?  Van olyan momentuma a diszkriminációnak, ahol még megállítható vagy visszafordítható folyamat? Mekkora szerepe a HR szakembereknek a diszkrimináció kialakulásában?Primer kutatásom eredményei a szakirodalomban olvasottakat többségben alátámasztották, habár a kutatás során egy hipotézis elutasításra került. A kutatás eredményei alapján megállapítható tény, hogy a hazai munkaerőpiacon a női munkavállalókat éri a legnagyobb mértékben diszkrimináció. Kutatásom rávilágított, hogy a szervezeti hierarchiában való előrébb jutás sokkal nehezebb a nők számára, még a magasabb végzettség ellenére is. Ennek oka az „üvegplafonnak” nevezett gát, amivel egyrészről külső behatások, másrészről pedig belső önértékelési problémák miatt kerülnek szembe az egyének. Az eredmények alapján az „üvegplafon” fogalmát a hazai munkavállalók nagy része nem ismeri. A fogalommal kapcsolatos válaszokból kiderült, hogy az „üvegplafon” nem csak nőket érintő jelenség. A nők munkaerőpiaci megkülönböztetése nemcsak a ranglétrán való előrébb jutási lehetőségekben jelentkezik, hanem a bérezésben is. Ezt a fajta megkülönböztetést nevezzük bérdiszkriminációnak. A kutatásomból kiderül, hogy nők kiválasztás során sokszor feltett családalapítással kapcsolatos „tiltott kérkedés” munkavállalói szempontból nagy jelentőséggel bír, mivel a munkaképes nők nagy része 30 év alatt szeretne gyermeket vállalni, ezzel ideiglenesen elhagyva a munkaerőpiacot. A kutatási eredmények kiértékelése után javaslatokat fogalmaztam meg a diszkrimináció enyhítési módszereivel kapcsolatban. 
695 |a bérdiszkrimináció 
695 |a diszkrimináció 
695 |a hátrányos helyzet 
695 |a munkaerőpiac 
695 |a nemi diszkrimináció 
700 1 |a Csizmadia Péter  |e ths 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/26977/1/BO%C3%93R_BETTINA_FT6LZO_SZAKDOLGOZAT_2020.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/26977/2/BA_TO_BO%C3%93R_BETTINA_FT6LZO.pdf  |z Dokumentum-elérés