Budapesti startuppereket támogató események, szervezetek Budapesten – a budapesti startup ökoszisztéma bemutatása
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | fejlődés hallgatók vizsgálata ökoszisztéma startup startup szervezet startupper |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/27133 |
| Abstract: | Szakdolgozatom elméleti részében főképp kutatásokon keresztül mutattam be a hazai és környező startup ökoszisztémát. Fontosnak véltem, hogy ne csak Budapestről írjak, hanem a minket körülvevő országokról is, annak érdekében, hogy legyen konkrét régiós viszonyítási alapunk, amikor Magyarországot, vagy Budapestet mutatom be.Láthattuk, hogy Budapest nagyjából az európai középmezőnyben helyezkedik el és egy potenciális startup központként értékelhetjük, számos lehetőséget azonosíthattunk a fejlődése kapcsán. A V4 startup központjai között fővárosunk erős városnak számít, több olyan releváns lokális tényező van, melyben helytáll, azonban vannak olyan területek is, ahol fel kell zárkóznunk, ilyen például a női vállalkozók aránya, vagy a fiatalok vállalkozási hajlandósága. A környező országok, városok bemutatása, összehasonlítása után leszűkítettem a kört Budapestre és az itt jelenlévő startup ökoszisztémára. A téma megfelelő megértéséhez definiáltam, mit is jelent a startup ökoszisztéma. Ezt követően visszanyúltam a történeti kezdetekhez és felkutattam, hogyan kezdődött el a magyar startup ökoszisztéma kialakulása. Számos személy –, mint például Hold Imre, Miskolczy Csaba, Záboji Péter – befektetett energiájának köszönhető, hogy ma egy színes és széles szereplői körű közeg jött létre, amely sokkalta hatékonyabb és egyszerűbb megoldásokat biztosít a mostani startupperek számára a kezdeti lehetőségekhez viszonyítva. A történeti áttekintést követően a támogató üzleti környezet jellemzőit mutattam be, ami erősen meghatározza az ökoszisztémát. Bemutattam, hol tapasztalható elmaradás, melyek a hátráltató tényezői annak, hogy Budapest a régió startup központja legyen. Mindemellett olyan pozitívumokat is azonosítottam, amelyek lehetőséget kínálnak arra, hogy Budapest a régió legfontosabb, legnépszerűbb startup hubjaként tarthassuk számon.A kutatási részben a mai startup ökoszisztémát mutattam be, feltérképeztem és kategóriákba rendeztem a jelen lévő szereplőket. Olyan listát készítettem, melyet saját kapcsolati hálómmal és internetes források segítségével állítottam össze. A listában startupok, egyetemek, hallgatói szervezetek, egy startup stúdió, akcelerátorok, inkubátorok, blogok, befektetők és közösségi irodák és startup események szerepelnek. Ez a lista nem tartalmazza az összes budapesti szereplőt, ugyanis annak elkészítése sokkal több oldalt vett volna igénybe. A bemutatott szereplőket saját mérlegelésem alapján választottam ki és vettem górcső alá. Ezt követően a kérdőíves kutatásomat elemeztem annak érdekében, hogy kiderítsem, ki milyen célból vesz részt startup és vállalkozási tematikájú eseményeken, a hallgatók évente hányszor járnak eseményekre, mennyire tájékozottak a rendezvények kapcsán stb. Szerettem volna saját kutatásommal is alátámasztani azokat az adatokat, melyeket az elméleti részben mutattam be, illetve saját elemzéseket is elvégeztem. Kerestem az összefüggéseket a nem vállalkozó hallgatók és az eseményekre járás motivációi közt annak vizsgálatával, hogy egy év alatt hány előadáson vesznek részt, és ugyanezt a vizzsgálatot megejtettem a vállalkozó fiatalok csoportjával is. Az eseményekről való tájékozódást is megfigyeltem, továbbá azt, hogy ez mennyire függ össze az egy év alatt látogatott események számával. Számomra mégis azt volt a legérdekesebb megfigyelni, hogy a hallgatók mit gondolnak a saját egyetemükről, véleményük szerint mennyire támogatják a vállalkozóvá válást ezek az intézmények.Az adatok elemzése után levontam a következtetéseket és összefoglaltam magát a kutatást. |
|---|