Az állami szerepvállalás megjelenésének hatása a hulladékgazdálkodásban
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | hulladék hulladékfeldolgozás pénzügyi kimutatások szelektív hulladékgyűjtés települési önkormányzat |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/27160 |
| Abstract: | ÖSSZEFOGLALÁS Azállami szerepvállalás megjelenésének hatása a hulladékgazdálkodásban SerákPéter MartinLevelezőtagozatSzámvitelmesterképzésVezetőiszámvitel szakirány Kutatási kérdésem szerint arra a kérdésre szerettem volna választtalálni, hogy az állami szerepvállalás megjelenése a hulladékgazdálkodásiágazatban szerepet játszott-e a hulladékgazdálkodási cégek gazdálkodásánakalakulásában. Szakdolgozatom alapját az adta,hogy 2016-ban a hulladékgazdálkodásiágazat gyökeresen átalakításra került, amely nyomán hazánk hulladékgazdálkodásaúj irányt vett. Megjelent az állami közfeladat, ezzel kialakult egy új, központosított hulladékgazdálkodásirendszer. Ahulladékgazdálkodás átalakítását az Európai Unió 2014-ben megfogalmazott körforgásosgazdasági modellje hívta életre. Eszerint megfogalmazták a hulladékhierarchia elméletét, amely azunió hulladékgazdálkodásának új alapját képezi. Ennek lényege, hogy a környezetvédelmét előtérbe helyezve, a hulladékgazdálkodás új iránya a hulladékképződésének megelőzése, ha ez nemlehetséges, akkor az újrahasznosítás,és csak utolsóként jöhet szóba a hulladék lerakása.Azunió minden tagországra vonatkozóan kötelezően előírta a teljesítendőcélértékeket, amelyek közül a legfontosabbak a következők: Ø A településihulladékok 65%-os újrahasznosítása 2035-ig Ø Az összeshulladék maximum 10%-os lerakása 2035-igHazánkbana hulladékgazdálkodási rendszer nem tette lehetővé a célértékek teljesítését,mivel a régi rendszerben a hulladékgazdálkodás csak helyi szinten valósult meg,nem volt egységes szabályozás, viszont a célértékek az egész országravonatkoztak, így a reform szükséges volt. Az átalakítás nyomán létrejött aközpontilag létrehozott NHKV Zrt. Azúj rendszer működésének, és a közszolgáltató vállalatok pénzügyi kimutatásainakelemzése után arra a megállapításra jutottam, hogy egyértelműen szignifikáns kapcsolat van a cégek gazdálkodásánakalakulása és az új rendszer működése között. Ez a kapcsolat, bár lehetpozitívumokat és negatívumokat is találni, a vizsgált 2015-2018-as időszak alapján sokkal inkábbnegatív irányú. A szektorbanáltalánosan megfigyelhető lett az eladósodás, a pénzügyi és jövedelmi helyzetromlása. Az ágazatban nagymértékű forráshiányalakult ki, amelylehetetlennéteszi a szolgáltatók megfelelő működését, és a szolgáltatási színvonaláltalános javulását, ami nélkülözhetetlen lenne ahhoz, hogy hazánk megfeleljenaz uniós elvárásoknak. Azelemzésből kiderül, hogy a 2016-2017-esév volt a kritikus, amikor az új rendszer elindult, az ágazat ekkor volt alegveszteségesebb, viszont 2018-ramár kismértékű javulás figyelhető meg a cégek gazdálkodásában, és várhatóan akövetkező években is folytatódik ez a tendencia, ahogy fokozatosan az újrendszer megszilárdul. Végezetül azt amegállapítást tenném, hogy szerintem ahhoz, hogy az ország megfeleljen az unióselvárásoknak szükséges volt a hulladékgazdálkodási rendszer megreformálása, ésjobb leszabályozása, de talán nem a megfelelő módon lett a változtatásvégrehajtva. Az új rendszer elindulása kicsit erőltetett és sürgető volt, a rendszeregyik szereplője sem állt készen a gyors változtatásra, így az új rendszerelindulásakor a szolgáltatási színvonal emelése helyett az életben maradás és akorábbi színvonal fenntartása vált elsődlegessé, ami rövid időre megbénította ahulladékgazdálkodási rendszer megfelelő működését. Ennek ellenére véleményemszerint az új rendszer lassan utoléri magát, és kezdetét veheti ahulladékgazdálkodás uniós szempontok szerinti működése. |
|---|