Fordított befektetői szerepek az életbiztosítási szektorban?
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | alternatív befektetés befektetési eszközök biztosítás(ok) életbiztosítás intézményi befektetők unit-linked zöld pénzügyek |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/27292 |
| Abstract: | Az életbiztosítók a pénzügyi közvetítőrendszer fontos elemei, intézményi befektetőként a tőkepiacok lényeges szereplői. Befektetési szempontból két, lényegesen különböző portfólió típust különíthetünk el: a unit-linked tartalékokat és a hagyományos (nem unit-linked) tartalékokat. Mindkét tartalék hosszú távú befektetési időhorizonttal rendelkezik, mégis a kockázatos eszközök arányában óriási eltérés figyelhető meg. A hagyományos tartalékokban szinte csak alacsony kockázatú magyar állampapírok találhatók, míg a unit-linked tartalékokban jóval magasabb a kockázatos, magasabb hozampotenciállal rendelkező eszközök aránya. Az alternatív befektetések megjelenése rendkívül alacsony a hazai biztosítási szektorban. A két tartalék eltérő eszközallokációjának egyik fontos tényezője, hogy ki viseli a befektetési kockázatot. A hagyományos tartalékok befektetési kockázatait teljes egészében a biztosító viseli, ezzel szemben a unit-linked termékeknél az ügyfél viseli az árfolyamváltozásból eredő kockázatokat. Nagyon jelentős szerepe van a Szolvencia II szabályrendszernek, amelynek egyik alapelve, hogy a magasabb felvállalt kockázat nagyobb tőkeszükséglettel jár. Emellett a biztosítók a hagyományos tartalékok esetén rövid távú hozamgaranciát is vállalnak. Így a rövidtávú garanciavállalás, a többlethozam visszatérítéssel járó aszimmetrikus kockázatviselés, illetve a magasabb kockázatvállalással járó tőkeszükséglet növekedés gyakorlatilag determinálja, hogy a biztosítók semmilyen többlet kockázatot nem vállalnak fel a magasabb hozam reményében, így a befektetéseket mindaddig alacsony kockázatú államkötvényekben tartják, amíg ezzel kitermelhető a garantált hozam, ami viszont ütközhet az ügyfelek érdekével. |
|---|