A logisztikai kontroller szerepe egy multinacionális vállalatnál

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerző: Györkis Dániel
További közreműködők: Forgács Dr. Anna
Radnay Ádám
Dokumentumtípus: Diplomadolgozat
Kulcsszavak:Robert Bosch Elektronika Kft.
controlling - kontrolling
készletállomány
logisztika
logisztikai controlling
multinacionális vállalatok
ábraelemzés
Online Access:http://dolgozattar.uni-bge.hu/27377

MARC

LEADER 00000nta a2200000 i 4500
001 dolg27377
005 20201129194411.0
008 201129suuuu hu om 000 hun d
040 |a BGE Dolgozattár Repozitórium  |b hun 
041 |a hu 
100 1 |a Györkis Dániel 
245 1 2 |a A logisztikai kontroller szerepe egy multinacionális vállalatnál  |c Györkis Dániel  |h [elektronikus dokumentum] 
520 3 |a Készítette: Györkis Dániel Neptun kód: F3QRSA Szak/szakirány: Nemzetközi gazdálkodás/Szállítmányozás-logisztika Szakdolgozat címe: A logisztikai kontroller szerepe egy multinacionális vállalatnál Belső konzulens: Dr. Forgács Anna   Szakdolgozatom témájának a logisztikai kontrollingot választottam. Választásom egyrészről azért erre a területre esett, mert tanulmányaim alatt volt lehetőségem megismerni a logisztikát több szempontból és egy a számomra rendkívül érdekesnek tartott területről van szó. Másrészről érdeklődöm a kontrolling iránt, így próbáltam olyan területen elhelyezkedni, ahol egyszerre ismerhetem meg a két terület sajátosságait. A szakmai gyakorlatomat a hatvani telephelyű Robert Bosch Elektronika Kft-nél töltöttem, mint logisztikai kontroller gyakornok, ennek köszönhetően pedig bepillantást nyerhettem egy multinacionális vállalat mindennapjaiba. A kontrollingot két nagy területre tudjuk megbontani, a pénzügyi kontrollingra és a logisztikai kontrollingra. Nem minden vállalat esetében indokolt a terület szétválasztása, de egy ekkora vállalatnál, mint a hatvani Bosch gyár akár versenyképességet javító tényező is lehet. Emiatt döntöttem úgy, hogy megvizsgálom, hogy mit is tud tenni egy logisztikai kontroller a mai felgyorsult világban azért, hogy a vállalata versenyképességét megtartsa, és milyen eszközei vannak a céljaik elérésére. Kutatásomnak a fő célja természetesen az volt, hogy bemutassam, hogy egy logisztikai kontroller mivel foglalkozik, hogy mit képes tenni azért, hogy a vállalat versenyképességét fenntartsa. Ezt a lehetőségeimhez mérten egy esettanulmányon keresztül mutattam be, ami a későbbiek folyamán akár hasznosnak is bizonyulhat a vállalat számára. Ez a koncepció véleményem szerint a szakdolgozatomat még inkább olvasmányossá teszi és az olvasó teljes mértékben megértheti a dolgozatban leírtakat, anélkül, hogy bármilyen háttértudással rendelkezne a logisztikai kontrollingról. Egy ilyen összetett témát rendkívül nehéz egy szakdolgozat keretein belül megírni, ugyanis a legtöbb új információ újabb és újabb kérdéseket vet fel. Emiatt csak a logisztikai kontrollerek munkájára helyeztem a hangsúlyt, és vizsgálatom is csak a logisztikai kontroller szempontjából történt. Vizsgálatom az úgynevezett készletforgási időre (TCT) irányult. A TCT megmutatja, hogy a vállalat a készleteiből hány nap alatt bír bevételt szerezni. Kétségkívüli, hogy a készletcsökkentés vagy a készletállománynak az optimalizációja is egy érdekes téma lehetett volna, de úgy gondoltam, hogy érdemesebb mélyebbre menni. A TCT teljesítményt mér, emiatt fontosabb mutató a vállalat vezetőinek a számára. Szakdolgozatomban bemutattam, hogy miért a TCT csökkentése a fontosabb, mint a készletállományé. A legtöbb esetben a készletállomány csökkentése csak egy bizonyos szintig biztonságos, ugyanis ha túl alacsony egy vállalatnál a készletszint, akkor az akár veszélyeztetheti a gyáron belüli munkafolyamatok ellátását. Ennek okán célszerűbb inkább az optimális készletszintet megállapítani. Ahhoz, hogy a dolgozatot értsük és a kontrollingot el tudjuk helyezni a vállalati életben, az elméleti háttértől nem tekinthetünk el. A kontrolling fejlődése, majd a kontrolling mint vállalati eszköz bemutatása után rátértem a gyakorlatnak a bemutatására. Megismerhettük, hogy milyen eszközöket használ a Robert Bosch Elektronika Kft. a monitorozásra, amiben nyilvánvalóan megjelennek világszerte más országokban használt módszerek is, de olyan módszerek is akadnak, melyek egyediek és csak a Bosch csoport használ. Az előbbiekben említett TCT szoros kapcsolatban áll az árbevétellel és a készlettel. Egy vállalatnál találkozhatunk készletekkel, amiből zárolt készletek is megjelenhetnek. A zárolt készleteket természetesen fel kell számolni, az lenne egy vállalat számára az ideális, ha ilyen készletek nem lennének. Az esettanulmány során azt mutattam be, hogy egy adott gyártási területen (értékáram) végig követve a zárolt készlet alakulását, majd intézkedéseket és javaslatokat  bevezetve és koordinálva a zárolt készlet csökkentésével, milyen mértékű javulást képes a logisztikai kontroller elérni a TCT-ben. Maga az esettanulmány során azokat a módszereket használtam, amiket bemutattam, továbbá különböző számítógépen használt programokat melyekkel a hatáselemzéseket készítettem el, így teljes mértékben találkozik az elmélet a gyakorlattal. A TCT több tényezőből áll, emiatt a tanulmány során több eredmény is született. A különböző eredmények vegyesek, de így képes voltam érzékeltetni, hogy egy multinacionális vállalatnál sem feltétlenül minden megy egyszerűen és könnyedén. A szakdolgozatomban bemutattam, hogy a zárolt készletek hosszútávú folyamatos csökkentése lehetséges, ami mindenféleképpen pozitív eredmény, de a végeredmény eléréséhez nem feltétlenül elég. Ha az árbevétel valamilyen külső tényező behatására nem közelíti meg az előre prognosztizált értéket, akkor a TCT nem fog csökkeni, hanem növekedni fog. Ennek köszönhetően jól látszik, hogy önmagában a már említett készletszint csökkentés nem elég. Az összehasonlításból viszont kiderült, hogyha nem foglalkoztak volna a logisztikai kontrollerek a zárolt készletekkel, akkor három teljes nappal növekedett volna a TCT. Ezzel sikerült rávilágítanom arra, hogy érdemes a logisztikai kontrolling területével foglalkozni, hiszen jelentős ráhatásuk van a készletek forgási idejére és az sem másodlagos, hogy szép eredményeket sikerült elérni a zárolt készletek csökkentésében. Az esettanulmány segítségével a kérdésemre választ kaptam és be tudtam mutatni, hogy a logisztikai kontroller munkája hogyan járul hozzá a versenyképesség megtartásához, és hogyha van a vállalatnak pénzügyi kerete ahhoz, hogy a kontrollingot két területre bontsa, akkor érdemes azt megtennie. Az eredmények összegzésénél egy kört zár be a szakdolgozatom ahol számokkal alátámasztott példákon keresztül láthatjuk három hónap eredményeit. 
695 |a Robert Bosch Elektronika Kft. 
695 |a controlling - kontrolling 
695 |a készletállomány 
695 |a logisztika 
695 |a logisztikai controlling 
695 |a multinacionális vállalatok 
695 |a ábraelemzés 
700 1 |a Forgács Dr. Anna  |e ths 
700 1 |a Radnay Ádám  |e ths 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/27377/1/Szakdolgozat.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/27377/2/Nyilatkozat.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/27377/3/Bizalmas%20kezel%C3%A9si%20nyilatkozat.pdf  |z Dokumentum-elérés