Munka és magánélet egyensúlya a Magyar Telekomnál
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | Magyar Telekom egyensúly magánélet munka munkaidő részmunkaidő |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/27390 |
| Abstract: | A múlt század óta megfigyelhető családmodell változások következtében a család tagjai által betöltött szerepek is folyamatosan változnak. Ezek a változások férfiak és nőkre, fiatalokra és idősebbekre egyaránt hatással vannak. A haladó szellemiségű vállalatoknál már törődnek a munkatársak mentális állapotával is és nem csak a profit jelenti egy vállalat sikerességét. Mivel jómagam is egy ilyen gondolkodású vállalatnál dolgozom, kézenfekvő volt, hogy házon belül mérem fel azt, hogy a munkatársaim hogyan is vélekednek a témáról, illetve hogyan élik meg a munkahelyi hatásokat a magánéletükben. A téma időszerűségéről Tímár 2015-ben azt írta, hogy a korábbi egykeresős családmodellt már egyértelműen felváltotta a kétkeresős modell. A munka és magánélet egyensúlya egyre fontosabbá válik a munkavállalóknak és a több szabadidő jobban ösztönöz a munkára, mint az egyéb juttatások (Buzás, 2010). Geszler 2013-as írása alapján hajlamosak vagyunk a témával kapcsolatban elsősorban a nőkre gondolni, pedig egyaránt érinti a férfiakat is a kérdéskör. A 35-49 éves korosztály 17-20%-ban érzi, hogy megfelelő egyensúlyt képest fenntartani az élet ezen két területe között. A generációs különbségek is megmutatkoznak, hiszen míg a Baby Boomereknek a rendszerváltás okozta változásokkal is meg kellett küzdeniük, addig az X generáció képviselői sokkal öntudatosabbak voltak. Az Y-ok alkotják napjainkban a munkavállalói piac jelentős részét, így a vállalatok az ő igényeik kielégítésére fókuszálnak már. A Z generációsok elvárásai az Y-okhoz képest is nagyban változnak. Ők jellemzően most pályakezdők és a jövőben a munkáltatók a Z-k megszerzésében a motivációik ismeretére lesz szükségük. Az Európai Unió irányelvekkel segíti a WLB megteremtését és fenntartását és támogatja a tudás értékének megőrzését. A felmérésemben három hipotézist állítottam fel. Az elsőben azt állítottam, hogy a párkapcsolatban élők elégedettség magasabb, mint az egyedülállóké. A hipotézis nem nyert bizonyítást, hiszen az eredmények alapján az egyedülállóak úgy érzik, jobban meg tudnak felelni a munkahelyi és a magánéleti elvárásoknak és megfelelőbbnek tartják a szeretteikkel töltött időt. A párkapcsolatban élők közül magasabb a dohányzási arány is. Ennek hátterében véleményem szerint az a tény áll, hogy mára elfogadottabbá vált az egyedülálló státusz. A második hipotézis szerint a 20-as éveikben járó fiataloknak a magánélet fontosabb, mint az idősebb korosztálynak. A feltevés szinté hamisnak bizonyult, hiszen egyformán nehéznek ítélték meg a megfelelésüket, míg a 30 felettieknek egyértelműen a magánéleti szerep okoz nehezebb feladatot. A harmadik feltevés szerint a nőknek nehezebb a szerepeknek történő megfelelés. A nőknél nagyobb arányban fordulnak elő konfliktusok a munkájuk miatt a magánéletükben. Saját bevallásuk szerint a férfiak nagyobb százalékban érzik, hogy meg tudnak felelni a munkahelyükön, mint a nők. Így az állításom bizonyítást nyert. A változások, amelyeken a családok keresztül mennek a rendszerváltás óta, még nem ért véget. Amint a Z generáció tagjai nagyobb arányban fognak munkát vállalni, ismét egy nagyobb átalakulás fog történni véleményem szerint a munkáltatóknál is. A tudás, amelyet a legfiatalabbak képviselnek, kulcs lesz a jövő sikerességéhez. |
|---|