Japán gazdasági kapcsolata és kereskedelme az ázsiai térséggel napjainkban
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | Japán gazdaságdiplomácia gazdasági kapcsolatok japán gazdaság kereskedelem kereskedelmi elemzés Ázsia |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/27483 |
| Kivonat: | Japán társadalma és gazdasága is komoly problémával küzd. Az ázsiai országokkal való kapcsolat építése és fenntartása rendkívül fontos, és a konfliktusokat nézve, nem egyszerű folyamat. Japán köztudottan termékeny földekben és természeti forrásokban szegény ország, mely erősen támaszkodik a kereskedelmi forrásaira. Jelenlegi konfliktusa Dél-Koreával is komoly hatással van és lehet a jövőben nemcsak Japán gazdasági teljesítményére, de a környező ázsiai országokra is. Japán jövője nagy mértékben múlik azon, hogyan alakítja kereskedelmi és gazdasági kapcsolatait a környező ázsiai országokkal, főként Dél-Koreával és Kínával. Dolgozatom célja Japán és az ázsiai térség gazdasági kapcsolatának és technológiai kereskedelmének bemutatása napjainkban. Az ázsiai országokkal való kereskedelem és kapcsolat rendszer ismertetése, kitérve a partner országok közötti nézeteltérésekre. Japán által a térségben nyújtott Hivatalos Fejlesztési Támogatás (ODA) hatása a támogatott országok sorából kiemelve Indonézia és a Mekong-térség (Kambodzsa, Vietnám, Tájföld) gazdasági fejlődésére, technológiai kereskedelem alakulására a következő években.Dolgozatom első részében a Hivatalos Fejlesztési Támogatás (ODA- Official Development Assistance) fogalmát, rövid történetét és felépítését mutatom be. Majd áttérek Japán jelenlegi gazdasági helyzetének, illetve gazdasági kapcsolatának áttekintésére az ázsiai térség kiemelt országaival. Ezután a japán fejlesztési támogatás jelenlegi alakulását mutatom be az ázsiai térségen belül, kiemelve két területet, Indonéziát és a Mekong-térséget. A dolgozat utolsó részében bemutatom Japán technológia-kereskedelmének alakulását napjainkban az ázsiai térség kiemelt országaival. Szekunder kutatásom során, saját szerkesztésű gráfok és táblázatok elemzésével világítok rá a tényekre. Kutatásom folyamán olyan hiteles elsődleges forrásokat szándékozok felkeresni, mint a Japán Statisztikai Hivatal, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD-Organisation for Economic Co-operation and Development), a Nemzetközi Valutaalap (IMF-International Monetary Fund), a Japán Egészségügyi, Munkaügyi és Jóléti Minisztérium, illetve a Japán Hivatalos Statisztikai portálja. Másodlagos forrásként cikkeket, szakkönyveket és tanulmányokat szándékozok elemezni. |
|---|