A regionális fejlődés kihívásai az orosz Távol-Keleten
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | Oroszország Távol-Kelet fejlesztési támogatás(ok) gazdasági és társadalmi fejlődés regionális fejlesztés regionális gazdaság |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/27492 |
| Abstract: | Oroszország távol-keleti régiója természeti erőforrásokban gazdag, földrajzi elhelyezkedését tekintve pedig Ázsia legfejlettebb gazdaságainak szomszédságában van, azonban ennek ellenére az ország ezen része jelentősen el van maradva a központi területekhez képest. Mivel a régió kiemelt fontosságú nemzetbiztonsági és geopolitikai szempontból, Oroszország számára elengedhetetlen a terület fejlesztése. Ehhez pedig gazdaságilag is aktív résztvevőként kell jelen lennie az orosz Távol-Keleten. A dolgozat annak kérdésével foglalkozik, hogy milyen kihívásokkal kell számolni a régió fejlesztése során. Ehhez szükséges a vizsgált terület jellemzőit is figyelembe venni, így a dolgozat első részében az orosz Távol-keleti régió és annak természeti adottságai kerülnek bemutatásra. Jelenleg ezen adottságok felhasználására épül a térség gazdasága (kőolaj és földgáz kitermelése) és ez adja a regionális gazdasági tevékenységek vezérvonalát. Természetesen a mezőgazdasági és gépészeti termelés is jelentős, illetve a terület további kiaknázatlan lehetőségekkel is rendelkezik. A regionális fejlődés kihívásait nem a természeti adottságok hiánya okozza, hanem sokkal inkább a szociális, infrastrukturális, illetve adminisztratív problémák. Sokáig nem volt a térségben komplex és koherens fejlesztési stratégia. Az ezzel kapcsolatos állami magatartás azonban változott az elmúlt években, főként a 2014-es ukrán eseményeket és a Krími-félsziget Oroszországhoz való csatolását követő nyugati szankciókat követően. Szükséges lett a keleti gazdasági kapcsolatok megerősítése. A dolgozat második részében a határmenti területek fejlesztéséről szóló koncepció, a Távol-Keleti Hektár program, a különleges szabályozások Vlagyivosztokban és az ASEZ különleges gazdasági zónák bevezetéséről esik szó, amelyek mind azt a célt szolgálják, hogy Oroszország minél jobban integrálódjon a térségbe, illetve megoldással szolgáljanak a regionális problémákra. Azonban a fejlődést továbbra is olyan tényezők hátráltatják, mint a rugalmatlan központi irányítás vagy éppen az intézmények közötti kommunikációs nehézségek. A gazdasági fejlesztésre irányuló lépések sem hoztak olyan nagy eredményeket, mint azt eredetileg remélték. Az ASEZ különleges gazdasági övezetek ugyan előrelendítették a hazai illetve külföldi befektetéseket a régióban, de nem nőtt olyan mértékben a külföldi befektetések száma a térségben, mint várták. Hogy miért olyan nehéz külföldi tőkét vonzani a területre, arról a dolgozat harmadik részében is szó esik. A probléma teljes ismeretéhez figyelembe kell venni ugyanis, hogy Oroszország milyen kapcsolati rendszerrel rendelkezik a régióban, hiszen a térség országaival folytatott külkapcsolatok szintén komolyan befolyásolhatják az orosz távol-keleti területek fejlődését. Kína, kulcsfontosságú partnere lett Oroszországnak, azonban a túlzott befolyás elkerülése végett szükség van a külkapcsolatok diverzifikációjára is. Ebben partner Dél-Korea, az ASEAN országai és Japán is, azonban mindegyik esetben számolni kell a gazdasági együttműködéseket korlátozó tényezőkkel. Oroszországnak tehát nem csak a belföldi, de a külföldi kihívásokkal is számolnia kell távol-keleti területeinek fejlesztésekor. |
|---|