Augmented Reality mint Ipar 4.0 eszköz és hatása a szakképzettségre
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | augmented reality digitalizáció ipar 4.0 kiterjeszett valóság szakképzettség |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/27609 |
| Abstract: | Dolgozatomban szeretném megvizsgálni annak a lehetőségét, hogy maga az AR technológia adta lehetőségek hogyan befolyásolják az ipari területen a munkavállalók egyes munkafolyamataihoz szükséges szakképzettségének nagyságát és mélységét, illetve, hogy milyen mértékben képes orvosolni a vállalkozások számára az egyes specifikus feladatkörökben fellépő váratlan munkaerőhiányt. Munkámban igyekeztem a teljességre törekedni, bár hangsúlyoznom kell, hogy eme technológia újszerűsége és sokszínűsége miatt még számomra is sok megválaszolatlan kérdést tartogat. Jelenleg ritka az olyan vállalat, ami mindennapi tevékenysége során alkalmazná ezt a technológiát, idővel nyilván nagyobb szakanyagból relevánsabb következtetéseket lehet majd levonni, megpróbálom az eddig szerzett tapasztalataim és ismereteim alapján bemutatni a témát. Az ipar már több területen hasznosítja, számos felhasználni lehetősége alakult ki. Megjelent a minőség-ellenőrzési területen, támogatja az emberek és robotok együttműködését, karbantartási és szerelési műveleteknél is jól hasznosítható, emellett jelentős potenciállal rendelkezik az oktatás és a tréningek területén. Erőssége abban rejlik, hogy képes tudásanyagot átadni a felhasználó számára, és olyan támogató rendszerré képes válni, ami a mindennapi tevékenységeink során egyre inkább nélkülözhetetlenné fog válni. Vannak bizonyos munkakörök és munkafolyamatok, melyekben a munkavállaló számára lehetőséget ad a biztonságos, pontos, gyors és minőségi munkavégzésre annak ellenére, hogy az illető nem rendelkezik a megfelelő képzettséggel vagy munkatapasztalattal az adott tevekénységben. Ezzel csökkenti a vállalat számára a humán erőforrás problémáit. Azonban vannak a kiterjesztett valóságnak hátrányai is. Jelentős erőforrás befektetést igényel, hogy szerves részévé tegyük a vállalat mindennapi tevékenységének, befektetés esetén mindenképpen hosszú távú megtérülési idővel kell számolni. A technológia a munkában csak az előre definiált és leprogramozott tevékenységben tudja támogatni a felhasználót. Váratlan vagy új típusú hiba megoldásánál nem képes a támogató szerepét betölteni, ezért nem képes teljes mértékben kiváltani a szakképzett munkaerő szerepét. Ezért elsősorban csak olyan munkafolyamatoknál tudjuk alkalmazni, melyekben kevés új probléma léphet fel és általában előre meghatározott a munkalépések sorendje. Lehetőségként tudok számolni azzal, hogy egy csapatban, akik karbantartást végeznek, a tagok többsége AR felhasználó, míg a vezetőjük szakképzett egyén, aki megoldja az új vagy ismeretlen hibákat. Ezáltal nem egy teljes szakképzett csapatot kell tartanunk, akik akár más, nagyobb méretű tevekénységet tudnának végezni. |
|---|