Augmented Reality mint Ipar 4.0 eszköz és hatása a szakképzettségre

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerző: Molnár Gergő
További közreműködők: Budai Dr. László
Juhász Lóránt
Dokumentumtípus: Diplomadolgozat
Kulcsszavak:augmented reality
digitalizáció
ipar 4.0
kiterjeszett valóság
szakképzettség
Online Access:http://dolgozattar.uni-bge.hu/27609

MARC

LEADER 00000nta a2200000 i 4500
001 dolg27609
005 20201205143827.0
008 201205suuuu hu om 000 hun d
040 |a BGE Dolgozattár Repozitórium  |b hun 
041 |a hu 
100 1 |a Molnár Gergő 
245 1 0 |a Augmented Reality mint Ipar 4.0 eszköz és hatása a szakképzettségre  |c Molnár Gergő  |h [elektronikus dokumentum] 
520 3 |a Dolgozatomban szeretném megvizsgálni annak a lehetőségét, hogy maga az AR technológia adta lehetőségek hogyan befolyásolják az ipari területen a munkavállalók egyes munkafolyamataihoz szükséges szakképzettségének nagyságát és mélységét, illetve, hogy milyen mértékben képes orvosolni a vállalkozások számára az egyes specifikus feladatkörökben fellépő váratlan munkaerőhiányt. Munkámban igyekeztem a teljességre törekedni, bár hangsúlyoznom kell, hogy eme technológia újszerűsége és sokszínűsége miatt még számomra is sok megválaszolatlan kérdést tartogat. Jelenleg ritka az olyan vállalat, ami mindennapi tevékenysége során alkalmazná ezt a technológiát, idővel nyilván nagyobb szakanyagból relevánsabb következtetéseket lehet majd levonni, megpróbálom az eddig szerzett tapasztalataim és ismereteim alapján bemutatni a témát. Az ipar már több területen hasznosítja, számos felhasználni lehetősége alakult ki. Megjelent a minőség-ellenőrzési területen, támogatja az emberek és robotok együttműködését, karbantartási és szerelési műveleteknél is jól hasznosítható, emellett jelentős potenciállal rendelkezik az oktatás és a tréningek területén. Erőssége abban rejlik, hogy képes tudásanyagot átadni a felhasználó számára, és olyan támogató rendszerré képes válni, ami a mindennapi tevékenységeink során egyre inkább nélkülözhetetlenné fog válni. Vannak bizonyos munkakörök és munkafolyamatok, melyekben a munkavállaló számára lehetőséget ad a biztonságos, pontos, gyors és minőségi munkavégzésre annak ellenére, hogy az illető nem rendelkezik a megfelelő képzettséggel vagy munkatapasztalattal az adott tevekénységben. Ezzel csökkenti a vállalat számára a humán erőforrás problémáit. Azonban vannak a kiterjesztett valóságnak hátrányai is. Jelentős erőforrás befektetést igényel, hogy szerves részévé tegyük a vállalat mindennapi tevékenységének, befektetés esetén mindenképpen hosszú távú megtérülési idővel kell számolni. A technológia a munkában csak az előre definiált és leprogramozott tevékenységben tudja támogatni a felhasználót. Váratlan vagy új típusú hiba megoldásánál nem képes a támogató szerepét betölteni, ezért nem képes teljes mértékben kiváltani a szakképzett munkaerő szerepét. Ezért elsősorban csak olyan munkafolyamatoknál tudjuk alkalmazni, melyekben kevés új probléma léphet fel és általában előre meghatározott a munkalépések sorendje. Lehetőségként tudok számolni azzal, hogy egy csapatban, akik karbantartást végeznek, a tagok többsége AR felhasználó, míg a vezetőjük szakképzett egyén, aki megoldja az új vagy ismeretlen hibákat. Ezáltal nem egy teljes szakképzett csapatot kell tartanunk, akik akár más, nagyobb méretű tevekénységet tudnának végezni. 
695 |a augmented reality 
695 |a digitalizáció 
695 |a ipar 4.0 
695 |a kiterjeszett valóság 
695 |a szakképzettség 
700 1 |a Budai Dr. László  |e ths 
700 1 |a Juhász Lóránt  |e ths 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/27609/1/Z%C3%A1r%C3%B3dolgozat.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/27609/2/nyilatkozat.pdf  |z Dokumentum-elérés