Labdarúgó klubok üzleti modelljei, stratégiái és a COVID-19 globális hatása a futballra
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | COVID-19 FIFA Ferencváros MLSZ Premier League Puskás Akadémia UEFA futball futballmenedzsment jegybevétel koronavírus szponzor üzleti modell üzleti stratégia |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/27669 |
| Kivonat: | A sport összetartó erő, a sport mindannyiunk életében jelen van közvetve vagy közvetlenül. Rengeteg helyen találkozunk vele, ismerőseink beszélnek róla, esetleg tévében hallunk egy hírt vagy városban sétálva elhaladva egy stadion mellett láthatjuk a körülötte nyüzsgő embereket, ahogyan készülnek a mérkőzésre. Ezek mindazok, amit csak egy hétköznapi ember, esetleg szurkoló kívülről tapasztal, de ha a dolgok mögé betekintünk láthatjuk mennyire komplex, illet többtényezős az hogy egy focicsapat rendeltetésszerűen működjön. Ezer meg egy taktikai döntés, stratégia kiválasztása, esetleg besorólás egy üzleti modellbe, ami erőteljesen hat a jövőre, illetve bevételeikre. Megismerkedtünk az üzleti modellek fogalmával a futballban, illetve hogy mely lépések vezetnek oda, hogy behatároljuk klubunkat valamelyik modellbe. Az is fontos, hogy a legtöbb esetben nem csak önkéntesen döntés alapján születik meg a csapatok modellje, ugyanis anyagi háttér következtében is, amennyiben egy klub nem tehetős hiába próbálkozna a nagyobb klubok modelljét utánozni, nem tudná felvenni a harcot ezzel a modellel, hisz mindegyik más és más anyagi vonzattal jár. Két ellentétes modellbe is mélyebb betekintést nyerhettünk, név szerint a Manchester City, a pénzben dúskáló újgazdag angol gigászéba, aki a gyors siker érdekében a legjobb játékosokat vásárolja és építi be a kezdő 11-be. Ellenpéldaként a modern fociban egyedülálló modellbe, a baszk Athletic Bilbao modelljébe is betekintést nyerhettünk, amely csak és kizárólag baszkföldi játékosokat igazol, illetve akik baszk klubnál nevelkedtek és tanultak focizni. Nehéz hasonló példát találni a mai focivilágban, ugyanis mindenki gyorsan szeretne sikeressé válni és nem képesek tartani ezt az elvet, amely egyrészről egyedülálló, másrészről nemzeti öntudatot kovácsol a játékosokba, ezáltal sokkal összetartóbb egyesületet képesek alkotni. Természetesen a magyar klubok üzleti stratégiáiról, valamint problémáiról is szó esett, amely részletezi mindazt, ami a magyar futballcsapatokra jellemző és mi az ami hátráltatja őket, illetve, hogy évről évre egyre kevesebb néző jár ki a mérkőzésekre, egy két kivétellel ( FTC, esetleg Mol Vidi). Fontos szereplők a szurkolók is, hisz gyakorlatilag értük történik minden, bevételek mellett, de elengedhetetlen tényezők ők is, hisz bevétel egy részét ők generálják, souvenir vásárlásokkal, meccsbelépők megvásárlásával. Strukturális befektetések, szponzorok sokasága, valamint a fizetések és az átigazolási összegek is témaként szolgáltak, utóbbi években egyre kevesebb és kevésbé keresettek a magyar játékosok, valamint a történelem során legdrágábban eligazolt honfitársaink neve is rögzítésre került. Nemzetközi klubok üzleti stratégiái is részét képezték a szakdolgozatnak, hisz a foci világában döntő többségében róluk szólnak a hírek, leginkább az angol klubokra helyeződött a hangsúly, ugyanis Angliát tartják a foci őshazájának, valamint sokak véleménye szerint egyik legerősebb, legtehetősebb, valamint legtöbb nézőt megmozgató bajnokság, így az ő stratégiájuk került terítékre. Angliában rengeteg a befektető, nagy pénzek mozognak, viszont a bevétel is nagyobb, legtöbb bevételt a nemzetközi szereplésük, valamint az otthoni és nemzetközi közvetítési díjak jelentik, példaként a 2015-ös említett adat, miszerint a bajnokság összes csapat összesen 2 milliárd eurot zsebelt be csupán közvetítése díjakból egy szezon alatt. Természetesen a telt stadionok, játékoseladások, Anglián kívül lévő millió és millió szurkolók fanatizmusa is hozzájárul ahhoz, hogy a bevételi források növekedjenek. Összességében elmondható, hogy a jegyárak alakulása is nagyban függ a csapat céljaitól, leginkább a játékosállományához is viszonyítva, ugyanis magas bérek és átigazolási összegek remek forrásaként is szolgál a jó jegybevétel, arról nem is beszélve, hogy sok klubnál, legfőképp a túlélő csapatokra jellemzően, a jegybevétel igencsak magas részét teszi ki az idény során az éves költségvetésnek. Aktuálisabb témafeldolgozásként a COVID-19 (koronavírus) is szerepelt, amely teljesen (remélhetőleg csak ideiglenesen) átírta a focivilágot, hisz mérkőzések maradtak el, csapatok oszlottak fel, valamint a játékoseladásokra is minden bizonnyal hatással lesz a közeljövőben. A téma kapcsán felkerestem egy játékosügynököt, aki által betekintést nyerhettünk a foci világába, a színfalak mögé, valamint milyen forgatókönyvvel számolnak-számolhatnak a jövőben a klubok. Kutatásokkal szerettem volna kibővíteni ismereteimet, ezért kettőt készítettem, egy akadémiai vezetőt kérdeztem meg a magyar klubok működésével kapcsolatosan, valamint a rájuk érvényes jogszabályokkal, támogatásokkal és egyáltalán miként kell elképzelni egy csapat menedzsmentjét, akár döntéshozatali szempontból. Utolsó, egyben zárókutatásom a szurkolókhoz szólt, több mint 125 különálló véleményt összegyűjtve sikerült egy emberközelibb, szurkolói szemszögből megközelített témában választ kapnom, legyen az a jegyárak mozgásának érzékenysége, modelleknek a szimpátia-faktora, valamint a legújabb koronavírus hatásai következtében hozott döntések véleményezése. |
|---|