Kínai FDI Németországban-Sikeresebbek lettek a német cégek az átvételt, a befektetést követően?
Saved in:
Main Author: | |
---|---|
Other Authors: | |
Format: | Thesis |
Kulcsszavak: | Németország befektetések fdi hofstede kína vállalatok |
Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/27720 |
Abstract: | Melcher Alexandra Nemzetközi gazdálkodás Külgazdasági vállalkozás (német nyelvű) Konzulens: Dr. Forgács Anna Szinopszis Munkám első részében azt vizsgálom, az utóbbi pár évben Kína milyen motivációk nyomán alakítja terveit és befektetési stratégiáját, valamint, hogy a gazdasági közhangulat hogyan reagál az ambiciózus lépésekre. A nemzetközi figyelem nem ritkán bizalmatlanul szemléli Kína mozdulatait, találgatva, milyen szándékok állnak a befektetések mögött - szisztematikus-tervszerű, vagy csupán a gazdasági-befektetési törvényszerűségek jól ismert szempontjai által vezéreltek? Felfűzhetőek Kína döntései egy nagyobb ívű terv vázára? A Made in China 2025 kezdeményezés nyomán sokakban megszólal a vészharang, szerintük Kína befektetési politikája egyfajta "invázió" és stratégiai megfontolásokat látnak az átvételek és egyesítések hátterében. Ezek egyike Németország. Munkámban különféle forrásokból származó információkon és összefüggéseken keresztül derítem fel a kínai befektetések kapcsán tett német válaszok természetét és kitérek a befektetésekhez kapcsolódó motivációk vizsgálatára is, kínai és német oldalról egyaránt. Mivel Kína jellemzően élvonalbeli és előremutató technológiák felvásárlását célozza, a németországi akvizíciók esete különösen érdekes. Az általános európai kitekintést követően az írás Kína németországi befektetéseire tér rá. A kulturális szempontok itt éppoly érdekesek, mint a gazdaságiak, ezt a kérdést mindkét országra vonatkoztatva megvizsgáljuk. Cégtörténeteket segítségül hívva jellemezzük a kínai befektetéseket és a német fél reakcióját, majd a jelen sajátosságait összegezve megkíséreljük a jövőt, a kilátásokat is körvonalazni. Említést nyer a német Industrie 4.0 terv, ahogyan Covid járvány befektetésekre és gazdaságra gyakorolt hatásai is. Kérdésünkre, mely szerint sikeresebbek lettek-e a német cégek a kínai átvételt követően, a választ a befejezésben összegzem. Következtetésem egyik eleme, hogy az akvizíciók gördülékenysége ugyan kérdéses, de végeredményben rendszerint sikeresek - a felkészültség az egyik legfontosabb elem, amely ezt garantálni tudja. Az átvételek jellemzően igen eltérőek egymástól, de a kínai-német felvásárlások párhuzamai felfedezhetőek: a stratégiai befektetők a legnépszerűbbek a német menedzsment számára, az új vállalati keretek között a német kilátások rendszerint pozitívak, a német management munkáját és döntéseit nem befolyásolja közvetlenül a kínai vezetőség, a német vállalatok a fejlesztésben és a minőség biztosításában jól megtartják szerepüket. Ugyan a kínai befektetések előszeretettel irányulnak high-tech és más előre mutató ágazatokra, Németország pozíciója erős. A kínai fél a német innovációtól függ és szüksége van a now-how-ra. A kínai tőke német munkahelyeket is teremt, belépést az ázsiai piacra, illetve a termelés áthelyezésével versenyképes árat képez. Az átvételben - érdekes szempontként - a nyelvi és kulturális különbségek igen fontos szerepet mutatnak. A kulturális akadályok a két vezetés kommunikációs sajátosságai és döntéshozatali magatartása nyomán képződnek és megoldásuk is ide vezet vissza. A partner másságát mindkét félnek felismerve, konstruktívan kell leküzdenie. Elemzésünket a kínai és német társadalom jellemzése teszi színesebbé, Hofstede dimenziói tükrében. A világosan lefektetett stratégia, az átgondolt átvilágítási folyamat, a tanácsadói szolgáltatások bevonása mind szükséges lehet. A megszerzett német társaságoknak támogatniuk kell a kínai fél szakmaiságát. A nyelvi és kulturális akadályok kezelésére intézkedéseket kell formálni, például interkulturális képzések formájában. Kulcsfontosságú a kölcsönös bizalom felépítése, az átvételt követő átmeneti időszak alatti magyarázatok és a másik fél meglátásának meghallgatása. Az esetleges társadalmi-kulturális súrlódások és a know-how-t "féltő" német aggályok mellett, a kínai befektetések Németországban egyértelmű előnyöket hordoznak mindkét fél számára. A német fél ereje meglátásom szerint nincsen veszélyben, és ha a diplomácia szükségét a felek szem előtt tartják, mind a kínai mind a német fél előnyökhöz jut az átvételekkel és az együttműködés kölcsönösen sikeresebbé teheti a társaságokat. |
---|