Negyedik ipari forradalom és hatásai a Fővárosi Vízművekre

Saved in:
Bibliographic Details
Main Author: Oláh Ambrus Tamás
Other Authors: Sándor Ágnes
Format: Thesis
Kulcsszavak:business intelligence
business intelligence computer programs
digitalizáció
interjú
ipari forradalom
irodaautomatizálás
JavaScript
kérdőíves felmérés
optimalizálás
statisztikai adatszolgáltatás
Online Access:http://dolgozattar.uni-bge.hu/27921
Description
Abstract:A szakdolgozatom célja a negyedik ipari forradalom bemutatása a Fővárosi Vízművek napi jelentésének átalakítása tükrében. A szóban forgó jelentés az átalakítást megelőzően SMS alapú volt, nélkülözte a vizuális megjelenítést és alacsony információ tartalommal bírt. A vízműveknek egy olyan jelentésre volt szüksége, amely látványos, információt hordoz, segít a gyors döntések meghozatalában és a jövőben a változó igények alapján át is alakítható. A vízművek további célja, hogy a szellemi foglalkoztatású kollégák tevékenységét optimalizálja. Az említett SMS alapú jelentés elkészítéséhez napi szinten körülbelül 12 munkaórára volt szükség és megközelítőleg 16 fő dolgozott vele. A fenti célok elérése érdekében három alternatív lehetőséget kínáltam a vízművek számára. Három olyan szoftverről van szó, melyek alkalmasak adatvizualizációra. A szakdolgozatomban a szoftverek megfelelőségét a vezetői és szervezeti elvárások szemszögéből elemeztem és vizsgáltam. Ezt követően javaslatot tettem a vállalat céljaihoz leginkább illeszkedő szoftverre. Szerencsémre a vállalat vezetése elfogadta javaslatomat, így megvalósulhatott a fejlesztés. A fejlesztést követően lehetőségem nyílt vizsgálni a fejlesztés eredményességét, amely egyben visszacsatolást biztosított a szakdolgozatomban tett felvetéseimre is. A szakdolgozatomban bemutatott fejlesztés során két feltevést szeretnék igazolni, annak alátámasztására és mérésére, hogy a projekt megérte-e és hogy mennyire. Egyrészt, hogy a projekt szignifikáns mennyiségű munkaóra megspórolását eredményezte. Másrészt, hogy az új jelentés több vezetőt tud segíteni valamilyen formában a döntéshozásban, mint előtte. Az első állítást az igazolja a legjobban, hogy a fejlesztést követően az, a jelentést készítők háromnegyedének az erre fordított munkáját teljes mértékben kiváltotta. Feltevéseim alátámasztására kérdőívet állítottam össze melyből kiderült, hogy a jelentést összeállító alkalmazottak közül elsősorban azoknak a munkáját váltottuk ki, akik azt kifejezetten monotonnak tartották. A második felvetésemet a kérdőívre adott felhasználói válaszok mennyiségével szerettem volna igazolni. Az elgondolásom szerint ha több embert találok aki használhatónak mondja a fejlesztést mint amennyi előtte a napi jelentést használta, az állításom bizonyítást nyer. Ez részben kudarcba fulladt, mert túl kevesen töltötték ki, de szerencsére a kérdőívből az is kiderült, hogy a felhasználói visszajelzés szélsőségesen pozitív. Megfeleltünk azoknak az elvárásoknak melyek a vezetőség egy tagjával készült interjúból derültek ki, mely elvárásoknak az interjúalany állítása szerint, ha megfelelünk az azt jelenti, hogy alkalmasabbá tettük a riportot szélesebb körű felhasználásra. Előbbi két állításból azt a következtetést vontam le, hogy a második feltevést részben alátámasztottnak mondhatjuk.