Az Egyesült Államok demokrácia terjesztése a Közel-Keleten
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | Amerikai Egyesült Államok demokrácia háború Közel-Kelet politológia |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/28039 |
| Kivonat: | A Szovjetunió összeomlása és a hidegháború vége után az Egyesült Államok vált az egyetlen igazi szuperhatalommá. Ezáltal az általa képviselt liberális demokrácia lett a meghatározó ideológia a világban. A SZU bukása után a demokráciák száma is növekedésnek indult a világon. Közép- és Kelet-Európai országok sorra váltak demokráciákká a szovjet diktatúrákból. A 90-es évektől kezdve fokozatosan vált a demokrácia terjesztésének ideológiája egyre fontosabbá és meghatározóbbá. Az amerikai kormányok beépítették a külpolitikájukba azt a törekvést, hogy a fejletlenebb, elnyomásban élő diktatúráknak segítenek végigjárni a demokratizálódás útját. A szeptember 11-ei terrortámadások pedig egy lökést adtak a törekvéseknek és legitimálta az Egyesült Államokat katonai beavatkozásra a demokrácia, béke és szabadság jegyében. A Közel-Keleti országok különösen lemaradtak a nyugati országokhoz képest, ha demokráciáról van szó. Jellemző volt ezekben az arab országokban, hogy egy autoritárius, elnyomó kormány van jelen, amely a népének bizonyos csoportjait elnyomásban tartja, vagy támogatja a terrorizmust, esetleg fegyverkezni próbál. Ezek miatt az okok miatt jelentősen destabilizálják a régiót, ami zavart okoz a világban. Az Egyesült Államok felhasználva a demokratikus béke elméletét, több alkalommal is próbálkozott demokráciát „vinni” Közel-Keleti országokba, mint például Irakba vagy Afganisztánba. Dolgozatom hipotézise, hogy milyen mértékben voltak sikeresek és hatékonyak Egyesült Államok azon törekvései, hogy demokráciát próbál közvetíteni és létrehozni a Közel-Keleti országokban, mint például Irakban. Megvizsgálom, hogy ezek a törekvések mennyire voltak sikeresek. Az alapkérdés, hogy működhet-e egy olyan demokrácia, amelyet erővel, háború árán érnek el külső beavatkozás által. A demokratikus béke elmélete fontos szerepet játszik a dolgozatomban, részletesen ki fogom ezt fejteni. Dolgozatomban először megvizsgálom, hogy tulajdonképpen mi is az a demokrácia. Megnézem mitől lehet demokrácia egy demokrácia. Megpróbálom jellemezni a demokráciákat. Visszamegyek a demokrácia alapjáig, az ókori görög demokráciához. Megvizsgálom, hogy az Egyesült Államok szempontjából miért lehet előnyös a demokrácia terjesztése. Megpróbálok érveket keresni arra, hogy miért éri meg az amerikaiaknak, ha egy távoli ország egy másik kontinensen demokratikussá válik. Megtekintem, hogy milyen hatásai vannak az egyén és a világ szempontjából, ha egyre több ország válik szabaddá és demokratikussá, továbbá, hogy milyen előnyei vannak a demokratikus berendezkedésnek. Dolgozatomban kitérek az Öböl-háborúra, az Afganisztáni és az Iraki háborúra. Ezeken a konfliktusokon keresztül megvizsgálom az Egyesült Államok külpolitikai álláspontját, továbbá, hogy miért alakultak ki ezek a háborúk és milyen eredményekkel zárultak. végül pedig összegzem, hogy mekkora hatékonysággal sikerült eddig az Egyesült Államoknak szabad és demokratikus országokat teremteni. |
|---|