Japán turizmusának elemzése
Saved in:
Main Author: | |
---|---|
Other Authors: | |
Format: | Thesis |
Kulcsszavak: | Ázsia Japán japán gazdaság nemzetközi turizmus turisztikai desztináció |
Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/28206 |
Abstract: | Japánt választottam kutatásom témájának, mert Magyarországtól egy teljesen más, viszont annál inkább érdekes és különleges kultúráról van szó. Amiért pedig a be-valamint a kiutazás oldalát választottam, egy részről azért, hogy megmutassam, hogy Japán miért is egy izgalmas és tökéletes desztináció, mi „csábítja” a külföldieket ebbe az országba, viszont, a másik oldalról pedig szeretném bemutatni, hogy a japánok, milyen arányban és motivációval érkeznek hazánkba. Egyik fő célom, bemutatni Japán „ismeretlen”, izgalmas helyeit másoknak, hiszen rengetegen még sosem utaztak el az országba a nagy távolság, a nem elegendő diszkrecionális jövedelem, és a motiváció hiánya miatt. Talán sokan nem is tudják, hogy ez a varázslatos ország mennyi mindent is rejt magában, amiért már megérne útra kelniük, hogy legalább egyszer ellátogassanak a sokrétű szigetországba, viszont ezzel együtt különféle statisztikák és szakirodalmak kapcsán a már eddig ide ellátogatottak körét szeretném bemutatni. Másik részről, pedig szeretném feltárni a japánok kiutazási hajlandóságát, motivációját, amiért elhagyják saját országukat és Magyarországra utaznak. A feltárás alatt a témához kapcsolódó szakirodalmat fogom elemezni, majd összevetni a saját kutatásom eredményeivel. A rendelkezésre álló szakirodalmak feltárása során ismertetem az általános jellemzőket, valamint különféle statisztikákkal színesítve szemléltetem a vizsgálatot. Legvégül pedig, mindezeket összehasonlítom az általam elkészített interjúkkal, amivel egy összképet tudok adni az egész témáról. Japán be-és kiutazó turizmusa is változásokon esett át az idők során, jelentősen megváltozott összetétele, és a turizmus fejlődével, széles körben elterjedté vált az utazás, ami nem csak a szigetországot, de az egész világot utolérte .A turizmusban dolgozók most mindent megtesznek annak érdekében, hogy különféle marketig elemekkel ösztönözzék az utazást, de sajnos most ez sem elegendő, hogy a turizmus ismét talpra álljon. El kell telnie egy kis időnek, mire megint elindul a turizmus iránti kereslet, ez Japánban sincsen másként. A kutatásom során az alábbi kérdésekre keresem a választ: Milyen célcsoportok utaznak a szigetországba? Mennyiben tér el ez Magyarországra tett utazások tekintetében? Hogyan hatott a vírus a turisztikai piacra? Hogyan lehetne a turizmust fejleszteni a jövőben, a vizsgált piacok terén? Az elvégzett szakirodalmi ismeretek feltárása után, valamint az általam elvégzett kutatást követően, válaszokat kaptam az általam feltett kutatási kérdésekre, amiből a célcsoportok körét, és ezeknek megoszlását is megtudtam a japán beutazó piacot elemezve. Kutatásaim alatt kevés információt tudtam csak nyerni a magyar piac helyzetéről a Japánba tett kiutazások kapcsán, valamint a japánok utazási hajlandóságát a magyarországi célterületről. A turizmus fejlesztését tekintve, a kutatásból egyértelműen kiderül, hogy a téves és nem elegendő információkban, a média közlésében, a marketingben keresendők a válaszok, és itt kellene változtatni, fejleszteni, olyan marketinget célzó promóciókat létrehozni, amik a kiválasztott szegmenseket el is érik, de ehhez a kijelölt piacokat megfelelően fel kell térképezni. A szakirodalom által megfigyelhettük, hogy Japán folyamatosan próbálja turisztikai marketingjét fejleszteni, ezáltal be-kiutazó turizmusát is növelni, mivel ezek mind fontos szerepet játszanak a GPD-ben, minél pozitívnak szeretné hirdetni a már ide látogatott, és a még ide nem utazók által Japánról alkotott képét. Azt biztosan megtudtuk, hogy Magyarország nem megfelelő eszközökkel, vagy éppen nem is a japán piacra fókuszálva hozza meg a turisztikai döntéseit. Viszont megfelelő réspiacokkal, reklámokkal, promócióval nem csak az olcsóságunk miatt, de a minőségünk, a kényelmünk, gasztronómiánk miatt is felfigyelhetnek országunkra. Olyan programcsomagokat kellene létrehozni, amivel a turisták nem főképpen csak Budapestre, de a többi gyönyörű városunkra is fókuszálnának, ezáltal, mind az átlagos tartózkodást, mind a költést is magasabbra tudnánk emelni a régiókban. Japán turizmusa rengeteg fejlődésen, változáson esett át az idők alatt, és bár történelme sokszor visszafogta japán turizmusának kibontakozását, végül sikerült áttörnie akadályait, és elindulnia egy jó úton a fejlődés érdekében. A 2020-as évben az olimpia megszervezése egy jó lehetőség lett volna Japánnak arra, hogy turistákat vonzzon, és megmutassa vonzerőit, adottságait azok körében is, akik még sosem jártak itt, de sajnos a várva várt 2020-as év nem úgy történt, ahogy sokan megjósolták. A vírus először fokozatosan, majd hirtelen lehetetlenítette el az utazást, nem csak a szigetországban, de az egész világon is. Elsőként Japán legnagyobb küldő országát érintette a járvány, ami visszafogta már az év elején az onnan érkező turisták számát, majd néhány hónap alatt mindenhol járványügyi intézkedéseket vezettek be. A nyitás tavasszal várható majd, az elhalasztott nyári olimpiát is szeretnék megtartani különféle előírásokkal. Ezek az időszakok valószínűleg tesztelési időszakok lesznek, és a teljes nyitásra majd őszre számíthatunk. A vírus folyamatos eltűnését, gyengülését követően, ha gyorsan és ötletesen reagál a kialakuló piacra, trendekre akkor Japán jó eséllyel indulhat, arra, hogy turizmusát ismét felvirágoztathassa. |
---|