A koronavírus hatása a turizmusra - Hogyan fognak változni a fogyasztói szokások?
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | fogyasztói magatartás fogyasztói szokások koronavírus trendek utazás |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/28360 |
| Kivonat: | A turizmus, mint ahogy sokszor hallhattuk az elmúlt években, az egyik legdinamikusabban fejlődő ágazat, mely évről évre rekordokat dönt, új munkahelyeket teremt és bizonyítja versenyképességét. 2018-ban a turizmus 10,4%-át adta a világ GDP-jének. 10-ből 1 munkahelyet a világon a turizmus biztosított szintén ugyanebben az évben. (wttc.org, 2019) 2019-ben a nemzetközi turistaérkezések száma elérte a 1,5 milliárd főt, ami a 2018-as adatokhoz képest 4%-os növekedést jelentett. Azonban amikor egy olyan jelenség alakítja át a mindennapi életünket, mint az új típusú koronavírus, a COVID-19, akkor az utazási korlátozásoknak, határlezárásoknak és a tömeges rendezvények eltörlésének egyértelmű elszenvedője első körben a turizmus szektor. Az UNWTO (2020a) adatai szerint március közepére a foglalások száma több mint -200%-al estek vissza, ha a világátlagot nézzük. A 2020-as évre szóló előrejelzések egy közel 70%-os visszaesést mutatnak nemzetközi turistaérkezéseket tekintve, de ez majd biztosan csak a 2021-es évben fog kiderülni az adatok összesítése után (UNWTO, 2020a). 2020 augusztusáig 700 millióval kevesebb nemzetközi érkezést realizált a turizmus, az előző év ugyanezen időszakához képest és ezt egy 730 milliárd USD nagyságú veszteségre lehet lefordítani (UNWTO,2020a). Témám aktualitása és relevanciája abban rejlik, hogyha sikerül megfejtenünk, miként fognak változni a turisták utazási és fogyasztási szokásai, akkor ahhoz mérten tud a szakma is alkalmazkodni és kellő lépéseket tenni a turizmus újra felvirágoztatásáért. Kutatási kérdéseim legfőképp afelé irányultak, hogy a fogyasztói szokások milyen módon fognak változni a koronavírus járvány után. Az egyik legfontosabb kutatási kérdés számomra az, hogy mennyire lesznek hajlandóak útra kelni a turisták külföldi desztinációba, ha újra fellendül a turizmus és biztonságosan lehet utazni. A belföldi turizmus mennyivel lesz preferáltabb opció az utazók körében, mint korábban? Ezen kívül érdekelt még, hogy a világjárvány hatására a turisták számára mennyivel lesz fontosabb a higiénia, a zsúfolt helyek és a tömegturizmus által népszerűvé vált desztinációk kerülése. Ez számomra azért fontos, mert a tömegturizmus által kedvelt célterületek elhagyása akár egy több évtized óta tartó trend alakulhat át teljesen. A közlekedési eszközök használatát tekintve szintén kérdés, hogy a repülőgép járatok hatalmas népszerűsége továbbra is hódítani fog-e vagy éppen ellenkezőleg, a szűkös gépek helyett, ahol rengeteg ember lehet összezárva hosszú órákra, népszerűbbek lesznek-e a saját személygépjárművel vagy akár vonattal, autóbusszal történő utazások főleg rövidebb távon. A koronavírus előtti utazások során mennyire tartottak veszélyfaktornak a turisták egy esetleges vírusos megbetegedést? Ezen kutatási kérdésekkel kezdtem el a dolgozatom írását, melyben megvizsgálom, milyen fogyasztói magatartás jegyek és trendek voltak a korábbi években a meghatározóak és jellemzőek, majd a primer kutatásom segítségével javaslatot adni, hogy ez milyen irányba változhat a jövőben a pandémia lecsengése után. A fogyasztói magatartás és szokások kérdését a turizmusantropológia irányából közelítem meg, mivel úgy gondolom, a közgazdaságtanból jól ismert racionális fogyasztó alakja nem feltétlen állja meg a helyét a turizmus területén. Az antropológia, szociológia és pszichológia segítségével, egy sokkal komplexebb képet tudunk kapni a fogyasztóról a turizmus alapvetően is összetett rendszerébe illesztve. |
|---|