A COVID- 19 hatása egy építőipari kisvállalatra a Gestor International BV. alapján bemutatva
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | COVID-19 építőipar kkv krízis válságkezelés |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/28831 |
| Abstract: | A fő kutatási kérdésem az volt, hogy a koronavírus, hogyan hatott egy építőipari kisvállalkozásra. Arra kerestem a választ, hogy egy kisvállalkozás, hogyan tud egy ilyen vagy ehhez hasonló krízis helyzetből kilábalni, mitől érezheti biztonságban a vállalatot. A vállalat, amelyet választottam a Gestor International BV., ahol dolgozom is. A célom az volt, hogy a diplomamunkám során megvizsgáljam, hogy egy cég, ami évről évre nyereséget képes produkálni, hogyan tud kilábalni egy ilyen vagy ehhez hasonló krízisből, mennyire hosszútávon hat a vállalkozásra a visszaesés, és mi a titka annak, hogy továbbiakban is jól tudjon működni. A meggyőződésem az, hogy egy vállalkozásnak több lábon kell állni és az aktuális piaci helyzet minden esélyét ki kell használni. Meg kell találni a piaci rést, biztonságos keretek között. Ezekre igyekszem opciót bemutatni, illetve egy konkrét megoldással előállni és vizsgálni mennyire lehet az helytálló. Szakdolgozatom felépítése a következő. A megfelelő szakirodalom segítségével bemutattam az építőipart, mint gazdasági ágazatot és azt, hogyan hatott rá a koronavírus válsága. Ezután elemeztem a kis- és középvállalkozások jellegzetességeit, majd a vizsgált cég bemutatásával és a válságnak a cégre gyakorolt hatásának elemzésével igyekeztem a kutatási kérdéseket megválaszolni. Végül bemutattam egy megoldást, ami segíthet egy kisvállalat válságban való biztonságát megőrizni. Magam is megélem egy építőipari cég alkalmazottjaként a napi változásokat és az egyéb hatásokat, így igyekeztem a tapasztalatokra támaszkodni és múltbéli eseményeket, válságokat és további krízis helyzeteket tanulmányozni. Egy krízishelyzetben a legfontosabb, hogy elkerülhessük a kételyeket. Arra kerestem a választ, hogy ezt hogy lehet elérni, vagy akár, hogy lehet megszüntetni a bizonytalanságot. Arra szerettem volna opciót, hogy mindenképpen legyenek fix pontok, amire építkezni lehet bármikor és csak ezen felül legyen változékonyság a cég életében. Ebben az esetben úgy vélem, a nyereség egy szinten fontos, de ahhoz, hogy hosszútávon is tartani tudjuk a nyereséget, más tényezőket kell figyelembe vennünk. A legfontosabb szempont a Gestor International BV. tekintetében az volt, hogy a munkavállalókat mindenképpen meg tudják tartani. Az embereknek a továbbiakban is munkát tudjanak biztosítani, illetve főképpen fizetést. A munka biztosítása nagy részben nem a vállalattól függött és ez kiszámíthatatlan a mai napig is. Azt állítottam, hogy gazdasági és biztonsági szempontból, az építkezésen dolgozó szakembereket alvállalkozókkal kell feltölteni. Kutatásom során arra jutottam, hogy akkor lehet ez a megoldást helyt álló, ha a megtartott munkavállalóknak irányítói pozíciót képesek átadni a tulajdonosok. A fizetési kötelezettségek megszűnnek egy alvállalkozó felé, természetes a munka teljesítése nélküli kifizetés. Ami azzal egyenlő, hogy a vállalatot akkor terheli fizetési kötelezettség, ha ő is bevételhez jut, a munkavégzés miatt. Viszont ezzel egyidejűleg a cégen belül felelős vezetőket kell megjelölni, akiknek a tulajdonos átadja a feladatokat. Ezt tovább gondolva, az a megállapításom, hogy egy kisvállalkozás e stratégia mentén tud fejlődni és akár kinőni magát a kisvállalkozásból. Hipotézisem azonban nem helytálló, ha a kisvállalkozás nem képes a vezetői feladatokat kiadni és megtartani. A tulajdonos nem lesz képes az alvállalkozók irányítására. A munkavállalók irányítása is csak egy szinten képes a tulajdonos, de az alvállalkozók nagyobb szervezést igényelnek, ami már általában a tulajdonosok képességein túl nő. Rövidtávon működhet, de semmiképpen sem lesz maradandó megoldás. A cégben kialakult kezdeti sokk rengeteg bizonytalanságot tárt elém is. A gazdaságnak, a gazdaság irányítóinak és a kormányzatnak fogalma se volt róla, hogyan álljon a helyzethez, ahogy azt sem tudtuk felmérni, mennyi ideig fog elhúzódni a válság. Sok esetben napról napra próbálkoztak megbirkózni a helyzettel az emberek és a vállalatok egyaránt. A mai napig is ez a bizonytalanság övezi a gazdaságot. Igyekeztem a megfelelő szakirodalom segítségével összeszedni azokat az információkat, amik abban segítettek, hogy előző válságok tapasztalataiból nyerjek megoldásokat. Feltérképeztem a kis- és középvállalkozások sajátosságait és fejlődésük kulcsát. Kifejtettem az építőipar jellegzetességét és az arra gyakorolt válsághatásokat. A kutatás során megállapítható, hogy a vállalatok maguk próbálták megoldani saját mintára a válság kezelését. Európai szinten nem tudott egységes megoldás születni a gazdaság megmentésére. Az állami intézkedések is kiszámíthatatlannak bizonyultak. A kvalitatív módszer segítségével interjút készítettem különböző építőipari cégek ügyvezetőivel és ezekből igyekezetem a legátfogóbb képet alkotni. A hipotézisem, miszerint az alvállalkozók alkalmazása hosszú távon biztonságosabb helyzetet szülhet egy vállalat életében, bizonyosságot nyert, de a biztos állításához további vizsgálatok szükségesek. A kisvállalatok legfontosabb feladata, hogy képesek legyen az irányítási probléma megoldására. A tulajdonos képes legyen háttérbe vonulni a mindennapi feladatoktól. Ez jelentheti a megoldást számukra. Mindenkinek hagyni, hogy a saját maga feladatát a lehető leghatékonyabban elvégezhesse. |
|---|