A Brexit megállapodás lehetséges, illetve valós ratifikálás után létrejövő kereskedelmi helyzet részletes elemzése Európai Uniós vonatkozásban
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | Brexit Egyesült Királyság Európai Unió szabadkereskedelem vámunió |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/28835 |
| Abstract: | Szakdolgozatom egy sajátságos eseményt elemez. Az Európai Unió egy kivételes és létfontosságú közösség, aminek integrációja láttán számos megállapodás jött létre. Az Unió bizonyította a világ számára, hogy egységes piaca számos előnyt jelenthet. A Lisszaboni szerződés és zárónyilatkozatához csatolt Európai Unióról szóló szerződés cikkei olyan alapokat fektetett le a közösség számára, amelynek való működés hatására az élvonalba került a világ legjelentősebb entitásai közé, ugyanis az Európai Unió, az Egyesült Államok és Kína mellett a 3. legfontosabb kereskedelmi szereplővé vált a nemzetközi térben. Az Európai Unió kereskedelmi nagyhatalommá nőtte ki magát, és olyan előkelő pozíciót képvisel a világkereskedelemben, amelynek következtében nem csoda, hogy a világ országai sorra igyekeznek bilaterális megállapodásokat kötni. Az erre való hajlandóság nagymértékben megnövekedett az elmúlt években, amivel kapcsolatosan a szakdolgozatomban ki is térek.2019-ben az Európai Unió bruttó hazai terméke bő 16 billió euró volt, ami világgazdasági szinten nívós pozíciót jelent. Ebből ugyanakkor 2,5 billiót az Egyesült Királyság nominális GDP-je tett ki. (Európai Bizottság adatai alapján) Ebből arra következtethetünk, hogy az említett tagország fontos részét képezte az Európai Unió egységének. Azonban 2020 január 31-én az Egyesült Királyság kivált az Európai Unióból. A jogi kiválást követően 11 hónapos átmeneti időszak vette kezdetét, ahol leginkább a kereskedelmi tárgyalásokon van a hangsúly.Az integráció perspektívájából egy kritikus eseményt konstatálhatunk, amely esemény egy komplex és végtelenül részletes okozatok következménye. Szakdolgozatomban kísérletet teszek a kiváláshoz vezető döntés megismerésére. Igyekszem felvázolni az Egyesült Királyság viszonyát az Európai Unióhoz. Az eddig létrejövő helyzet függvényében prezentálom azokat a kereskedelmi lehetőségeket, amelyek korábban már felmerültek a Brexit tárgyalássorozatok folyamán. Az Egyesült Királyság igényeit figyelembe véve szeretném elemezni a különböző opciókat, és párhuzamok felállításával próbálom szemléltetni a különböző szabadkereskedelmi megállapodások adaptálhatóságát. A szakdolgozatom törzsrészét tehát meglévő szabadkereskedelmi megállapodások analizálása teszi ki. A megvizsgált egyezmények: WTO/GATT, EGT/EFTA, EU-Törökország (Ankarai megállapodás), EU-Szingapúri szabadkereskedelmi megállapodás, illetve CETA megállapodás. A szakdolgozatom írása során kitérek az adott szerződő fél és az Európai Unió között létrejövő áru- és szolgáltatáskereskedelmére. Megvizsgálom az import/export közötti eloszlást, és következtetéseket vonok le a kereskedelmi mérleg egyenlegének segítségével. A Szakdolgozatom tartalmaz számos olyan egyezményt és rendelkezést, amely a WTO által jöttek létre. Így említést teszek a dömpinggel kapcsolatos megállapodásokról, az SCM-; SPS-; TBT-; TRIPS-megállapodásokról. Ezek, a WTO által definiált és ratifikált megállapodások számos szabadkereskedelmi egyezményben megjelennek. A szakdolgozatom továbbá tartalmazza a Közös Agrárpolitika vizsgálatát. Mindemellett említésre kerül a Közös halászati Politikával kapcsolatos aggályok, a bevándorlás kérdése és a szuverenitás problémája, amely leginkább meghatározta az euroszkepticisták álláspontját.Összeségében igyekeztem átfogó képet mutatni a Brexittel kapcsolatos előzményekről. A szabadkereskedelmi megállapodások elemzésével és a párhuzamok prezentálásával predikciókat állítottam fel a majdani megállapodást illetően. Az átmeneti időszak hamarosan véget ér, azonban megállapodás egyelőre még nem született, így könnyen lehet, hogy a jogi lehetőséget felhasználva, további 2 évvel hosszabbítják meg a tárgyalások időintervallumát. |
|---|