A nemzetközi szankciókban elrendelt külkereskedelmi korlátozások hatása a Semilab Zrt. esetében
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | COCOM-embargó engedélyezés exportszabályozás kína külkereskedelmi ügyletek |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/28862 |
| Kivonat: | Témaválasztásomat a terület iránti érdeklődésem mellett kiváltképp az indokolta, hogy munkahelyi érintettségem révén személyes tapasztalatot is szereztem a kettős felhasználású termékek korlátozásával kapcsolatban. Általánosságban elmondható, hogy a kettős felhasználású termékek olyan technológiák, amelyek felhasználhatóak mind polgári, mind katonai célokra, vagyis egyidejűleg egynél több célt is képesek kielégíteni (pl.: GPS – globális helymeghatározó rendszer).A dolgozat alapvető célkitűzése, hogy tanulmányozzam milyen következményekkel jártak az USA kettős termékek exportját korlátozó intézkedései a Semilab Zrt. működésére.A kutatásom során arra is keresem a választ, hogy miért van jelentősége a kettős felhasználású termékek exportkorlátozásának. Ezek mellett az alábbi kisebb kutatási kérdésekre is keresem a választ a kutatásom során: - Miért van szükség a technológiai transzfer visszaszorítására? - Milyen okok vezettek az USA és Kína közötti technológiai háború kialakulásához? - Milyen lépéseket tett az USA kettős felhasználású termékek exportjának korlátozása érdekében?A kutatás objektuma a Semilab Zrt., amely egy teljesen magyar tulajdonban lévő, magas hozzáadott értéket előállító ágazatban működő vállalat. A kutatás módszertana kvantitatív. Az adatok begyűjtése érdekében a nem valószínűségi mintavételi technikát és a célzott személyes megítélést kombinálom. Ez azt jelenti, hogy a vizsgálat során, nem véletlenszerűen, hanem saját döntésem alapján, a célomnak megfelelő dokumentumokat választom ki. Az adatgyűjtés folyamatát több részre osztom: a tanulmány tárgyát képező szakirodalmi áttekintésre, a dolgozat tárgyára vonatkozó vélemények vázlatára és az elolvasott dokumentumokra. A szakdolgozatomhoz mind hivatalos kutatók, mind más kutatók által levont következtetéseket is felhasználok a dolgozatomban. A kutatásomban nagyszámú könyvre, folyóiratra és tudományos kutatásra támaszkodom, melyet a tanulmány tárgyának jobb megértéséhez és eltérő értelmezéséhez használok.Az Egyesült Államok váratlan és előre kiszámíthatatlan embargópolitikájának hatására a Semilab Zrt. kereskedelmi tevékenysége akadályokkal szembesül. Ezek az akadályok az áruforgalom lebonyolításában, fenntartásában és folyamatosságának biztosításában érezteti leginkább gyakorlati hatását, amely érdekében igen jelentős az emberi erőforrás alkalmazása és a különböző anyagi jellegű ráfordítások összessége. Az embargó a Semilab Zrt. esetében jelentős károkat okoz, kezdve az egyes ügyletek megvalósíthatatlanságától, a már kész berendezések szállítási késleltetésén át, azok elmaradását is eredményezheti. Nem utolsó sorban rontja az esetünkben érintett félvezetőiparban működő nemzetközi üzleti légkört is. A legjelentősebb negatív hatása tehát, hogy akár hosszú távú kereskedelmi kapcsolatokat szakít meg, illetve bizonytalanságot idéz elő. Mivel a Semilab Zrt. transznacionális vállalatnak számít, így hatékony tevékenységékhez nélkülözhetetlen a tőke, az áruk és a technológia országok közötti szabadabb áramlása és érdeke fűződik a szabad kereskedelemhez. Azonban ezen érdekekkel ellentétes kereskedelempolitika gyakorlását a kormány nagymértékben befolyásolni tudja.Meglátásom szerint az USA által kivetett kereskedelmi korlátozások következtében a Semilab zavartalan működésében ugyan jelentkeztek problémák, viszont gazdasági helyzetét nem tereli negatív irányba. Ha további szigorítások várhatóak, valamint a korona vírus miatti kiesések megnövekednek akkor valószínűleg a nyereség stagnálni fog vagy visszaesik annak következtében, hogy elő tudnak-e állítani annyi mennyiségű terméket, vagy megmarad-e az árrés, esetleg át kell-e helyezni máshová a gyártás bizonyos részeit.Véleményem szerint reális kilábalási stratégia lehetne, ha az exportkorlátozások alá eső termékek helyett helyettesítő termékeket gyártó cégek felkutatásába, illetve az azokkal való együtt működésre fókuszálna. Továbbá fejlesztő mérnökei segítségével a termékeket úgy átalakítani vagy újratervezni, hogy ne legyenek kettős felhasználású komponensek, illetve európai vagy japán komponensekből építeni a gépeit, így a vevői kör szűkítése az embargó miatt minimális lenne. |
|---|