A fővárosi közműves ivóvízellátás, mint komplex logisztikai rendszer
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | ágazati sajátosság(ok) élelmiszertermelés informatikai háttér közműellátás logisztikai rendszer |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/28881 |
| Kivonat: | Dolgozatomban arra keresem a választ, hogy a Fővárosi Vízművek termelési, elosztási, informatikai rendszere rendelkezik-e minden szükséges jellemzővel, hogy komplex logisztikai rendszernek lehessen tekinteni.A bevezetőt követően bemutatom a Vízművek anyagáramlást megvalósító rendszerét, azon belül is külön tárgyalom a két nagy alrendszert, a termelő és az elosztó rendszert. A termelő rendszeren belül bemutatom a víztermelő területeket, a parti szűrésű kutakat, a termelt vizet a hálózatba tápláló szivattyúkig eljuttató csőrendszert, illetve kitérek a fertőtlenítés témájára is. Az elosztó rendszer csőhálózatát több szempontból is bemutatom (átmérő, anyag, hálózatban betöltött szerep stb.), röviden kitérek a csőhálózat üzemeltetési feladataira, a víztárolók szerepére az ivóvízellátásban, végezetül pedig betekintést nyújtok a Budapest egymásra épülő nyomásövezetinek kialakításába. A következő részekben végig veszem az információ áramlást lehetővé tévő eszközrendszer főbb összetevőit és azok megjelenését az ivóvízellátásban, bemutatom az egy, illetve több lépcsős logisztikai rendszereket, illetve a különböző információ áramlási folyamatok jellemzőit keresem a vízellátás rendszerében, valamint megvizsgálom az ivóvízellátást a push és a pull elvű gyártás szemszögéből is. Dolgozatom harmadik, leghosszabb részében az ivóvíz ellátás informatikájával foglalkozom, azon belül is külön kiemelve a korszerű folyamatirányítás és az ipari automatizálás legfontosabb eszközeit a PLC-ket és a SCADA rendszereket. Bemutatom a PLC-k különböző típusait, részeit, be- és kimeneti eszközeit, különös tekintettel a vízellátásnál használatos eszközökre, majd részletesen tárgyalom a PLC-k programozását, a különböző programozási módszereket. A SCADA rendszerek általános bemutatása után rátérek a Vízműveknél kialakított SCADA rendszer feladataira, a vezérelt technikai eszközökre, illetve részletesen bemutatom a rendszer kialakítását többek között a három redundánsan kialakított alrendszert, melyek önmagukban is el tudják látni a teljes rendszer irányítását. Szintén a harmadik fejezetben kapott helyet a térinformatika, melynek a Vízművek életében különösen nagy szerepe van a hálózaton végzett munkák szempontjából. Egy ekkora cég mindennapi élete ma már elképzelhetetlen jól kialakított ERP rendszer nélkül. A Fővárosi Vízműveknél ezek az SAP R/3 moduljai. Ebben a részben végig veszem és bemutatom a különböző Vízműveknél használatban lévő modulokat. A következő hosszabb rész a víziközmű szektor gazdasági helyzetéről szól, az államilag befagyasztott vízdíjakról, az emelkedő ráfordításokról, a közműadó és a rezsicsökkentés következményeiről. Évről évre elemzem a cég gazdasági helyzetét a bevételeken és ráfordításokon keresztül 2010-től 2019-ig, rátérek a fogyasztói szerkezet lassú, de biztos átalakulására, valamint a 2020-as járványhelyzet gazdasági következményeire, de érdekességképpen megvizsgálom az ásványvizek - az ivóvíz legnagyobb konkurenciájának - piacát is. |
|---|