A leggyakoribb modern foglalkozási megbetegedés, másnéven a munkahelyi stressz megjelenése, észlelése és kezelése a munkavállalók körében
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | foglalkozási megbetegedés koronavírus munkahelyi stressz stressz stresszkezelés stresszorok |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/28946 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg28946 | ||
| 005 | 20210301133513.0 | ||
| 008 | 210301suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Babos Cintia Tímea | |
| 245 | 1 | 2 | |a A leggyakoribb modern foglalkozási megbetegedés, másnéven a munkahelyi stressz megjelenése, észlelése és kezelése a munkavállalók körében |c Babos Cintia Tímea |h [elektronikus dokumentum] |
| 520 | 3 | |a A szekunder kutatásom során különböző elismert nemzetközi és hazai kutató meglátásai alapján tisztáztam a stressz definícióját, csoportosítását és az esetleges következményeit. Azonban a stressz komplexitásából adódóan az ezzel foglalkozó kutatók körében sincsen egy konkrét definíció megfogalmazva és elfogadva a mai napig. Azonban azzal egyetértettek, hogy a stresszre úgy kell tekinteni, mint folyamatra. Igazán meglepő volt számomra, hogy Selye János, magyar származású, azonban Kanadában kutatott tudós, az egyik hormonhatás kutatása során, arra a következtetésre jutott, hogy októl függetlenül a szervezet válaszként ugyanazt a mechanizmust aktivizálja. Ebből adódóan a stresszt előidéző ok nem játszik szerepet abban, hogy az ember milyen válaszreakciót mutat. A vizsgált kutatók különböző csoportosítási elv alapján csoportosították a stresszt eredményező faktorokat, szaknyelven stresszorokat. Érdekes volt ezeket a csoportosítási elveket megismerni és alaposabban áttekinteni. A stressz fogalmának és következményeinek tisztázása után más nemzetközi és hazai kutatásokat vizsgáltam. A nemzetközi kutatások leginkább az egészségügyben dolgozó munkavállalókra, míg a hazai kutatás egy leányvállalatnak a különböző területein dolgozó munkavállalóira fókuszált. A primer kutatásom alkalmával egy választott vállalat – ahol a szakmai gyakorlatomat is végeztem – munkavállalóinak az általános és a vírushelyzeti stresszhelyzetét vizsgáltam. A kutatásom alkalmával kvalitatív és kvantitatív kutatási módszert is alkalmaztam, hogy minél pontosabb képet kaphassak a vizsgált témával kapcsolatba. Véleményem szerint az összes kutatási kérdésemre választ kaptam a kutatásom alkalmával. Ellenben azt a feltevésemet, hogy a választott vállalat munkavállalóit drasztikusan megviselte a mostanáig fennálló vírushelyzet, a primer kutatás eredményei megcáfolták. | |
| 695 | |a foglalkozási megbetegedés | ||
| 695 | |a koronavírus | ||
| 695 | |a munkahelyi stressz | ||
| 695 | |a stressz | ||
| 695 | |a stresszkezelés | ||
| 695 | |a stresszorok | ||
| 700 | 1 | |a Janzsó Dóra |e ths | |
| 700 | 1 | |a Krajcsák Dr. Zoltán |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/28946/1/Babos%20Cintia_yxod4j_szakdolgozat.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/28946/2/Babos%20Cintia%20titkos%C3%ADt%C3%A1si%20k%C3%A9relem.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/28946/3/BA_TO_babos_cintia_yxod4j.pdf |z Dokumentum-elérés |