A válságok színfalai mögött - 2007-2009. évi és a koronavírus járvány által kiváltott válság néhány kérdése a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből - azonosságok és különbségek
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | gazdasági válság(ok) globális válság koronavírus pénzügyi válság viselkedésközgazdaságtan |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/28960 |
| Kivonat: | Dolgozatom témája a pénzügyi-gazdasági válság, amely középpontjában a 2007 és 2009 közötti nemzetközi válság, és a koronavírus-járvány által kiváltott jelenlegi válság áll. Dolgozatom célja annak a feltérképezése, hogy az egyén mely tulajdonságai, tágabb értelemben a fogyasztók és a termelők milyen típusú döntései járultak hozzá a két válság kialakulásához és lefolyásához. A dolgozatban alkalmazott kutatási módszer kvalitatív elemzés, azon belül irodalomkutatás és -feldolgozás volt. Ennek keretében a válságokra, illetve a viselkedési közgazdaságtan releváns forrásaira vonatkozó szakirodalmi forrásokat gyűjtöttem össze, dolgoztam fel, rendszereztem és alkalmaztam a két válságra ahhoz, hogy következtetéseket tudjak levonni belőlük. A kutatásban mind indukciós, mind dedukciós módszereket alkalmaztam. Az indukció során, Latané és Darley kísérletét elemeztem a 2007-2009. évi válságnak megfeleltetve. Azt vizsgáltam, milyen okokra vezethető vissza az emberek olykor önérdekükkel ellentétes magatartása. A tényeket vizsgálva a jelenségről hipotéziseket alkottam, mely szerint a folyamatban az információ hiány következtében felerősödik az emberek egymást befolyásoló attitűdje, illetve jelentőséget tulajdonítottam a manipulációnak, majd a kapitalista piac és Minsky válságmodelljében helyeztem el a két tényezőt. Dedukciós módszer segítségével megerősítettem vagy megcáfoltam szerepet játszottak-e az említett elemek a két válság során. Arra a megállapításra jutottam, hogy mind a 2007-ben kezdődő hitelválság, mind a koronavírus okozta válság során közrejátszott manipulációs hatás. Habár különbözőképpen. A 2007-2009. évi válság során főként annak kialakulásában tulajdonítottam jelentőséget ezen hatásnak, a koronavírus okozta válság során annak mélyítése, illetve időtartamára vonatkozóan. Megállapítottam, hogy nem pusztán az információhiány következménye, hogy az emberek mások döntéseiben olykor jobban bíznak. Továbbá a két válságot vizsgálva dedukciós módszerek segítségével arra jutottam, hogy a 2007-ben kezdődő válság kialakulásában fontos szerepet játszott az emberek egymást befolyásoló attitűdje, amely nem pusztán az információhiánynak tudható be. Azonban a koronavírus okozta válság során annak hiánya befolyással lehet a recesszió mélyítésére, és időtartamára. |
|---|