Illat- és színmarketing, avagy hogyan ösztönöznek vásárlásra érzékszerveink
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | ábrák érzékelés érzékszervek kutatási eredmények marketing |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/29030 |
| Abstract: | Úgy gondolom napjainkban egyre inkább ellenállunk a direkt marketingeszközöknek. A hagyományos ATL és BTL eszközök már nem keltik fel úgy a figyelmünket és érdeklődésünket, mivel folyton folyvást beléjük botlunk mindenhol. Emiatt elmondható, hogy egyre nehezebb elérni a fogyasztókat, rávenni őket a vásárlásra. Teljes mértékben érvényesül az úgynevezett „vidra effektus”. A „vidra effektus” azt jelenti, hogy a fogyasztó a reklámmal való találkozás első pillanatában „becsukja a fülét”, hallani sem akar többet a termékről vagy a szolgáltatásról, mint a vidra, mikor a víz alá bukik. Ahhoz tehát, hogy a fogyasztók ne tudjanak így élből elzárkózni szükséges új marketingeszközökhöz nyúlni. Amire valójában gondolok, az az érzékszervi marketing, és ezen belül is az illat- és színmarketing. Véleményem szerint az érzékszervi marketing alkalmazása lehetőséget nyújt arra, hogy a fogyasztó úgy találkozzon a reklámmal, hogy azt talán észre se vegye. Amennyiben a vásárló nem érzékeli, hogy marketingeszközzel találkozott, a „vidra effektus” nem is tud életbe lépni, ezáltal nem vált ki automatikus elzárkózást. Dolgozatomban azonban ennél jobban el szeretnék merülni az érzékszervi marketing világában. Azt vizsgálom, hogy hogyan hat a színek és illatok harmóniája, egybevágósága vagy idegen szóval kongruenciája a vásárlási döntési folyamatra. Ezt a kérdést az F.M.C.G vagyis a gyorsan forgó fogyasztási cikkeken belül a nem élelmiszer típusú termékcsoportok körében fogom vizsgálni. Vajon ennek a két ingernek összhangban kell-e lennie? Hogyan hat ez a termék megítélésére? Amennyiben a szín nem harmonizál az illattal, az negatív-e a termék megítélés szempontjából? Hogy ha negatív, akkor ez a vásárlói döntést is befolyásolja? A szakdolgozatom készítése során ezekre a kérdésekre kapok választ. Ahhoz pedig, hogy ezekhez a válaszokhoz hozzájussak természetesen primer és szekunder kutatást is végzek. Mindezek előtt viszont elméleti áttekintő rész kerül a szakdolgozat elejére, hogy az általam témához kapcsolódó fogalmakat ismertessem, melyeket szükségesnek ítélek meg. A primer kutatás interjús formában történik, hiszen így pontosabb, részletesebb válaszokhoz juthatok hozzá, melyek a kutatási kérdésem még pontosabb vizsgálatát teszik lehetővé. Ahhoz, hogy az interjúkat színesebbé, érdekesebbé és egyben eredményesebbé is tegyem, feladatoknak és kísérletnek is hagyok benne helyet. A szakdolgozat végén összefoglalom azon eredményeket és véleményezem melyekhez hozzájutottam és következtetéseket vonok le, párhuzamba vagy éppen szembe állítom a primer kutatás eredményeivel és az általam előre megfogalmazott feltevésekkel. Úgy gondolom, hogy ez egy fontos kérdés, melyet vizsgálni kell, hiszen, mint azt már említettem, napjainkban egyre nehezebb „megfogni” a fogyasztókat, köszönhetően a rendkívül színes termékpalettának és a rengeteg reklámnak, melyekkel akkor is találkozunk, ha nem akarunk. |
|---|