Munkaerő megtartási folyamatok módszerei és lehetőségei a magyar köznevelési intézményekben

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerző: Kis Imola
További közreműködők: Dombiné Fehérdi Gabriella
Németh Dr. Tamás
Dokumentumtípus: Diplomadolgozat
Kulcsszavak:alkalmazottak magatartása
elkötelezettség
emberi erőforrás - munkaerő
munkaerő
munkamotiváció
pedagógusok
Online Access:http://dolgozattar.uni-bge.hu/29035

MARC

LEADER 00000nta a2200000 i 4500
001 dolg29035
005 20210301134201.0
008 210301suuuu hu om 000 hun d
040 |a BGE Dolgozattár Repozitórium  |b hun 
041 |a hu 
100 1 |a Kis Imola 
245 1 0 |a Munkaerő megtartási folyamatok módszerei és lehetőségei a magyar köznevelési intézményekben  |c Kis Imola  |h [elektronikus dokumentum] 
520 3 |a A munkaerőmegtartás egy komplex folyamat, mely rengetek kutatást és odafigyelést igényel mind munkavállalói, mind a szervezetek oldalról. Talán pontosan ezért olyan nehezen definiálható, hiszen nem csak egy fajta szervezeti hűségről beszélhetünk, hanem egy olyan motivációról és elkötelezettségről, amely számos befolyásolható és számtalan elérhetetlen tényező összefonódása.  A szervezet különböző módszerekkel és modellekkel valamilyen szinten tudja befolyásolni a munkavállalók elköteleződését és motivációját. A szakirodalmi feldolgozás és a közoktatási intézményekben folytatott kutatásom után megértettem, hogy a HR portál miért választotta a munkaerőmegtartást a HR legfontosabb feladatának 2019-ben.  Az elmúlt két évben az Észak-Budapesti Tankerületi Központban dolgoztam, de mivel a munkaügyi feladatokat az iskola titkárokon keresztül kapom meg ezért korábban nem volt ilyen mélységekben betekintésem a pedagógusok helyzetébe.  A kutatásom során köznevelési intézmények munkaerőmegtartásának módszereit és eredményességét vizsgáltam. A kérdőíves kutatásom előtt felállítottam három hipotézist az alapján, amit külső szemlélőként tapasztaltam munkám során. Első felvetésemben arra voltam kíváncsi, hogy a pedagógusok motivációja a pályán maradáshoz inkább a belső motivációjuktól függ-e, mint a pedagógus életpálya modelltől. Második felvetésem, az volt, hogy a pedagógus életpálya modell kötelező elemei nem motiválják a pedagógusokat, inkább teher számukra. A harmadik – talán legaktuálisabb – felvetésem az volt, hogy a Covid-19 miatt több pedagógus tér-e vissza a pályájához. Ezekre a kérdésekre is választ kaptam többek között az interjúk során, amit egy Óbudai általános iskolába végeztem. Az interjúim során -többek között - volt szerencsém egy pályakezdő pedagógushoz- aki példamutató lelkesedéssel világított rá arra a motivációra ami a pedagógiai hivatást választókat jellemzi – egy magát „régivágású pedagógusnak” mondó tanítónőhöz, aki már harmincöt éve fényesíti a fiatalok elméjét , egy tanítónőhöz aki korábban egy multinacionális vállalatnál dolgozott és a Covid-19 hatására tért vissza a közoktatásba és egy intézményvezetőhöz, aki a vezetői oldalról is megismertette velem a pedagógus életpálya modell jó és rossz oldalát egyaránt. A kutatásomból kiderül, hogy mit is gondolnak a pedagógus életpálya modellről a most dolgozó pedagógusok és hogy milyen motivációs tényezők tartják őket a hivatásuknál.     
695 |a alkalmazottak magatartása 
695 |a elkötelezettség 
695 |a emberi erőforrás - munkaerő 
695 |a munkaerő 
695 |a munkamotiváció 
695 |a pedagógusok 
700 1 |a Dombiné Fehérdi Gabriella  |e ths 
700 1 |a Németh Dr. Tamás  |e ths 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/29035/1/Kis_Imola_AML1V_2020DEC.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/29035/2/BA_TO_Kis_Imola_ADML1V.pdf  |z Dokumentum-elérés