Itthon maradnék, de hol?- avagy Magyarország munkaerő-mobilitására ható tényezők vizsgálata

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerző: Kovács Réka
További közreműködők: Horváth Máté
Sugár Dr. András
Dokumentumtípus: Diplomadolgozat
Kulcsszavak:adatbázis
járás szintű adatbázis
klaszterelemzés
korrelációs kapcsolatelemzés
munkaerő-mobilitás
területi különbségek
többváltozós regresszió
Online Access:http://dolgozattar.uni-bge.hu/29045
Leíró adatok
Kivonat:Szakdolgozatom témájaként országunk munkaerő-mobilitásával foglalkozom a 2018. évi legfrissebb adatokkal egy statikus, strukturális elemzés formájában. A dolgozatom tárgya vitathatatlan volt számomra, ugyanis az életemet a jövőben Magyarországon képzelem el, azonban azt, hogy hol, még nem pontosan tudom. Korábban is foglalkoztatott, hogy mik azok a tényezők, mely hozzájárulnak és befolyásolják az emberek mobilitását. Vajon igaz a mondás, hogy a pénz nem boldogít? Részben természetesen igen. Azonban a jólét, hogy a családfők a későbbi generációnak biztos, boldog gyermekkort tudjanak biztosítani, később pedig el tudják indítani őket a nagybetűs életbe, tőkére van szükség. A neoklasszikus elmélet szerint az emberek jólétük maximalizálása érdekében vándorolnak, országon belül is. Saját adatbázisomat különböző ismérvek mentén építettem fel, melyek elgondolásom szerint magyarázhatják a mobilitást (belföldi vándorlási különbözet). Úgy gondolom, hogy ezzel a témával fel tudom ölelni azt a tudást, amit a három év alatt az egyetemen és elsősorban az üzleti információelemző szakirány tárgyai keretein belül elsajátítottam. Célom volt felépíteni egy többváltozós regressziós modellt, melyben a magyarázó változóim minél nagyobb mértékben magyarázzák a vándorlási különbözet, azaz az eredményváltozóm nagyságát. Regresszió-analízisemet számos más statisztikai elemzés előzi meg, mint például a korrelációs kapcsolatelemzés vagy éppen a leíró statisztika. Szeretnék segítséget nyújtani elsősorban azoknak a fiataloknak, akiknek a jövőképe Magyarországon van, csak még nem tudják pontosan, hogy melyik járásban területen. Segítségemre volt elemzéseimhez a Gretl és SPSS statisztikai program, melyeket „Gazdasági modellezés és adatbányászat”, valamint a „Statisztika alkalmazása az üzleti döntés-előszítésben” tárgy órái alatt sajátítottam el. Dolgozatom első részében a saját adatbázisom felépítésére koncentráltam a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján, melyben 174 járáshoz kerestem adatokat, melyek magyarázhatják a mobilitást. Ilyen például az egy főre jutó személyi jövedelemadó, a regisztrált vállalkozások száma, személygépkocsik száma ezer főre vetítve és számos más ismérv, melyeket dolgozatomban kifejtek. Budapestet kivettem megfigyeléseimből a torzító hatása miatt. A fő részét a szakdolgozatomnak a saját modellem felépítése és elemzése teszi ki. A szakirodalmi áttekintés olyan mértékben járul hozzá a dolgozatomhoz, mely segít nagyobb mélységben rálátást adni az általam elemzett ismérvekre, továbbá hozzájárul modellem magyarázatához.