A vállalati méret és a korrupció érzékelés közötti kapcsolat bemutatása
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | COBRA kutatás COVID-19 korrupció korrupció elleni küzdelem kvantitatív módszerek vállalat vállalati méret |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/29088 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg29088 | ||
| 005 | 20210301134614.0 | ||
| 008 | 210301suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Brassnyó Márton László | |
| 245 | 1 | 2 | |a A vállalati méret és a korrupció érzékelés közötti kapcsolat bemutatása |c Brassnyó Márton László |h [elektronikus dokumentum] |
| 520 | 3 | |a Szakdolgozatom során azt vizsgáltam meg, hogy milyen kapcsolat van a vállalati méret és a korrupció mértéke között. Fiatalként saját felelősségemnek is érzem, hogy a korrupció megfékezéséért tegyek. Úgy gondolom, hogy a téma nagyon aktuális – attól tartok, hogy mindig is az lesz – ugyanakkor ennek jelen élethelyzetünkben különösen nagy hatása, tétje van. Ennek egyik oka, hogy Magyarország az elmúlt nyolc évben romló tendenciát mutat korrupciós szempontból, amit alátámaszt a Transparency International által készített jelentés. A második ok pedig a koronavírus megjelenése, ami az egész világot megrázta. Magyarországnál lényegesen nagyobb és erősebb gazdaságok nem engedhették meg maguknak az első hullám után a teljes lezárást, és hazánkhoz hasonlóan igyekeztek a szigorítással kapcsolatos döntéseket a lehető legtovább késleltetni. A korrupció egyértelműen rontja egy ország vagy vállalat versenyképességét, különösen hosszú távon. Hiszen az ezáltal elvesztegetett pénzeket ebben a nehéz helyzetben szükségesebb, dolgokra is lehetne fordítani, míg „békeidőben” akár fejlesztésekre is beruházhatók lennének ezek a pénzösszegek. A korrupciónak sajnos azonban nemcsak gazdasági szempontból vannak negatív hatásai, hanem morálisan is veszélyt jelentenek a társadalomra. Mivel a jelenség nagyon komplex, ezért különösen nehéz felvenni ellene a harcot. Témám rendhagyónak tekinthető a korrupcióval kapcsolatos kutatások és írások terén ugyanis szakirodalom gyűjtési munkám során nem találtam olyan elemzést, ami a vállalati méret és a korrupció mértéke között keres kapcsolatot. Dolgozatomban részletesen bemutattam a téma elméleti hátterét. Először ismertettem a korrupció néhány definícióját. Ezt követően rátértem a Lamsdorff-féle Megbízó-Megbízott-Kliens modell bemutatására, és ennek segítségével ismertettem a korrupció megjelenési fajtáit. Továbbá fontosnak tartottam megjegyezni a korrupció sajátosságait, hogy jobban megértse az olvasó a működését. Ezek után többféle szempont szerint is csoportosítottam.A korrupció mérésének is egy külön alfejezetet szántam, ezt lényegesnek tartottam, hiszen a COBRA kutatócsoport tagjaként én magam is arra törekedtem, hogy a megadott szempontok szerint megmérjem. Ennek kapcsán ismertettem a legjobban elterjedt mérési módszert, a Transparency International által megalkotott Corruption Perception Index-et, amely egyének személyes érzékeléséből következtet az országok korrupciós állapotára. Mivel a témámnak fontos része a vállalat, ezért ennek rövid elméleti bemutatását elengedhetetlennek tartottam. Ismertettem definícióját, majd méret szerinti csoportosítását is. Az elemzésemben alapvetően kétféle méret szerint értékeltem az eredményeimet: kis- és középvállalat, valamint nagyvállalat szerint.Kutatásomat a demográfiai adatok bemutatásával kezdtem. Az 1918 főből álló mintát nem, lakóhely, életkor, generációk és legmagasabb életkor szerint vizsgáltam meg. Ezután rátértem a kutatásom fő részére, ahol is először megvizsgáltam a kitöltők megoszlását jelenlegi foglalkozás, munkahely típusa és tevékenysége szerint is. Ezután bemutattam az értékelés módszertanát, és megvizsgáltam a kérdőívben kapott pontszámokat először munkahely típusa szerint. Mivel a kutatásom fő kérdésében a vállalati méret szempontjából vizsgálom a korrupciót, ezért új csoportokat alakítottam ki.A pontszámok vállalati méret szerinti bontása után megszületett az eredményem, a hipotézisem hamisnak bizonyult. Ugyanakkor fontosnak tartom megjegyezni, hogy a pontok között olyannyira kicsi eltérés volt, hogy a kutatás alapján nem lehet messzemenő következtetéseket levonni. Hiába volt nagy az elemszám, a minta nem tekinthető reprezentatívnak. Emellett az is elképzelhető, hogy nincs, vagy nagyon gyenge kapcsolat van csak a korrupció mértéke és a vállalati méret között. Végül dolgozatomban ajánlásokat fogalmaztam meg a korrupció elleni harchoz a KKV-kra különös tekintettel. | |
| 695 | |a COBRA kutatás | ||
| 695 | |a COVID-19 | ||
| 695 | |a korrupció | ||
| 695 | |a korrupció elleni küzdelem | ||
| 695 | |a kvantitatív módszerek | ||
| 695 | |a vállalat | ||
| 695 | |a vállalati méret | ||
| 700 | 1 | |a Kovács László |e ths | |
| 700 | 1 | |a Réthi Dr. Gábor |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/29088/1/Szakdolgozat_Brassny%C3%B3_M%C3%A1rton_L%C3%A1szl%C3%B3_NRPINS_final_jav.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/29088/2/BA_TO_Brassny%C3%B3_M%C3%A1rton_L%C3%A1szl%C3%B3_NRPINS.pdf |z Dokumentum-elérés |