ERP rendszerek bevezetése
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | bevezetés ERP rendszerek gyártás teljesítmény optimalizálása termelékenység |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/29135 |
| Kivonat: | A szakdolgozatom során a 3B Scientific Europe Kft. életében bekövetkező nagy döntést mutattam be, illetve a véghezvitel során fellépő problémákra próbáltam meg felhívni a figyelmet. Az új vállalatirányítási rendszer bevezetésének igényétől, egészen a bevezetésig próbáltam végigkísérni a folyamatot, kiemelni a projekt legfontosabb buktatóit és sikerességeinek a kulcsát. A dolgozatomban megpróbáltam a régi Navision Dynamics és az SAP folyamatait összehasonlítani.Összességében elmondható, hogy az interjúk során meghallgatottak mindegyike optimistán tekint az SAP S/4HANA bevezetésére. A dolgozatom elején felmerült problémákra felhívták a figyelmem, gondolok itt a jelenlegi rendszer korlátozói tényezőire, mint például a felhasználók száma. A mindennapos munkavégzés során ezt mindenki problémaként élte meg, mivel gyakran nem tudta időben elvégezni a feladatát egy-egy felhasználó. Emellett az adatok módosításának visszakövethetetlensége is gyakori problémákat okozott.A projekt egyik fő célja a ki nem aknázott lehetőségek kihasználása. Szerintem erre maximálisan lehetőség fog nyílni, hiszen a termelésben a folyamatok összekapcsolásával jelentősen csökkenthetőek az átfutási idők, amely által a vevői igényeknek sokkal hamarabb tud megfelelni a vállalat, ez pedig az elégedettséget fokozhatja, amely miatt az eladások száma növekedhet. Másik fontos célkitűzés volt a projekt elején a legjobb gyakorlatok alkalmazása. Az interjúk során fény került arra, hogy a folyamataink jelentős részét képesek lefedni az SAP által kínált lehetőségek, de vannak olyanok, amelyeket sajnos nem. Ilyen például a hazánkban bevezetett online számlázás, erre a jövőben még ki kell dolgozni a megfelelő megoldást. A minősítési folyamataink egy részét újra kell gondolnunk, a jelenlegi formájában nem tudja teljesen lefedni az SAP.Tapasztalataim alapján a kulcsfelhasználók sem bíznak maradéktalanul a bevezetési határidő betartásában. Ennek egyik legfőbb oka, hogy sok folyamatot át kell szervezni, hogy alegjobb gyakorlatok alkalmazhatóak legyenek rájuk. Fontos még megemlítenem a kialakult járványhelyzetet, amely a projekt elején még nem határozta meg ekkora mértékben az életünket. Egy-egy folyamatot valószínűleg jobban el lehetne magyarázni élőben az online oktatások helyett.A két rendszerben végbemenő azonos folyamatok (MTS) összehasonlítása során fény derült arra, hogy a Navision Dynamics jelenleg használt formája nem képes ellátni a felhasználók igényeit. A folyamatábrákon látható, hogy az SAP-ban sokkal könnyebben, egyszerűbben kivitelezhető az adott folyamat. Az eddigiekben sok kiegészítő programot, kellett használnunk, amely az új ERP rendszer bevezetésével megszűnhet és minden területet integrálhat. A pontosabb tervezés, illetve előrejelzések segíthetnek a vállalat számára a vevői igények egyre pontosabb kiszolgálásában. A program által készített előrejelzések (forecast) képezheti az alapját a gyártásnak. A rendszer képes a szükséges alapanyagok felhasználását is tervezni, amely miatt az esetlegesen hiányzó komponensekre már a tervezés során is fény derülhet, így az állási, átállási idők jelentősen csökkenhetnek. A tervezés során többféle modell közül választhatunk, amely hatalmas segítség. Az alapanyagok, félkész termékek pontos beérkezése alapján a termelés könnyebben szervezhető, továbbá a raktárkészletek jelentősen csökkenhetőek lesznek. Ez a költségek csökkenését fogja eredményezni.A pontosabb tervezés segítségével a rendelkezésre álló erőforrások maximálisan kihasználhatóvá válnak, amely miatt a bevételek növekedhetnek, hiszen egységnyi idő alatt több terméket tud a vállalat előállítani. A gyártás sokszínűsége miatt a tervezés még, így is nagyon nehéz lesz, de a rendszer hatalmas segítséget tud ebben nyújtani.A dolgozatom végén összehasonlítottam a jelenleg használt toló elvű gyártást a húzó elvű gyártással. A most alkalmazott rendszer helyett inkább a húzó elvű gyártásra kellene áttérni, mivel így az átfutási idők és a raktári készletek csökkenhetnének. A részlegek között a kommunikáció tovább gyorsulhatna, amelynek köszönhetően a felmerülő gyártási problémák nem maradnának rejtve. A vevői igényeknek való gyors megfelelés elérésének érdekében az átállási és várakozási időket kellene jelentősen csökkentenie a vállalatnak, amely nem minden esetben lehetséges, így csak részben tartom bevezethetőnek a húzó elvű gyártást.Összességében elmondható, hogy vállalatunk készen áll az új vállalatirányítási rendszer bevezetésére a projekt egyik legfőbb célkitűzése teljesülni fog, mivel a folyamatok többségét sikerül a legjobb gyakorlatokkal leírni. A dolgozatom során próbáltam felhívni a figyelmet az új rendszer előnyeire és a bevezetés nehézségeire, de úgy gondolom a jövőben felmerülő problémákat meg tudjuk majd oldani. |
|---|