Stratégiai menedzsment és a KKV-k hosszú távú kihívásai
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | gazdasági stratégia humán erőforrás stratégia innováció kis- és középvállalkozás - KKV kockázatkezelés |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/29142 |
| Abstract: | A szakdolgozatom elkészítése során koncentráltam a stratégiai menedzsment elméleti hátterének több nézőpontból történő kifejtésére és vizsgálatára, kiemelve a kis- és középvállalkozások helyzetét, lehetőségeit. A szakirodalom áttekintésének és feldolgozásának logikáját tekintve először meghatároztam a stratégiai tervezés alapjait és kapcsolatát a stratégiai menedzsmenttel, bemutatva a hagyományos tervezési modellt és annak kritikai észrevételeit. Fontosnak tartottam szemléltetni a külső környezet és a belső erőforrások elemzésén alapuló stratégiaalkotási módszereket, valamint különböző elemzési technikákat, melyek alkalmasak a vállalat erőforrásainak és képességeinek beazonosítására és vizsgálatára. A különféle elemzési technikákon belül a funkcionális analízis tekintetében éltem a lehatárolás adta lehetőséggel és csak a kutatásom szempontjából mérvadó és releváns stratégiai területek elméleti hátterét elemeztem részleteibe menően. Ezen négy terület jelentőségét igyekeztem vegyesen hazai és nemzetközi kutatásokkal, tanulmányokkal egyaránt kihangsúlyozni. Az utóbbi években a technológia robbanásszerű fejlődésének köszönhetően különösen aktuális téma a vállalkozások számára az újszerű, innovatív megoldásokra való törekvés. Ezt kiemeltem a megfelelő pénzügyi- és marketingstratégia kiválasztása, valamint a kutatás-fejlesztés, mint stratégia irányvonal részletes taglalása során. Kihangsúlyoztam, hogy a kis- és középvállalkozások esetében a versenyelőny megszerzésének kulcsa az innovatív megoldásokra való törekvés lehet, figyelembe véve természetesen méretükből, szellemi tőkéjükből és financiális helyzetükből fakadó korlátjaikat. Mivel jelenleg a XXI. század második jelentős, világszintű gazdasági válságának közepén vagyunk, felettébb aktuálisnak éreztem a vállalkozások pénzügyi stratégiájának elemzését. Az általam negyedik kiemelt terület a funkcionális analízis részeként az emberi erőforrás menedzsment, melyről a napjainkban jellemzően túltelített munkaerőpiac vonatkozásában szintén időszerűnek tartom értekezni. A továbbiakban szemléltettem a Porter féle értéklánc-modell, a VRIO-elemzés és a SWOT-analízis elméleti és gyakorlati jelentőségét. Elemeztem a magyar KKV-szektort nemzetközi viszonylatban összehasonlítva a „Visegrádi négyek” többi tagjának összehasonlításával. Külön kiemeltem az utódlás kérdését, mivel a rendszerváltás óta problémát jelent a KKV-k számára a családon belüli utód kinevelése, ezért áttekintettem az utódlás elméleti hátterét és a magyar viszonyokat. Az utódlás tekintetben az utóbbi években sem tapasztalható javuló tendencia, hiszen a KKV-k körében nem jellemző az alaposan átgondolt utódlási terv elkészítése a jövőben is hosszú távon biztosított üzletmenetfolytonosság érdekében. A kutatásom részeként lefolytatott tíz interjú során kérdéseimet három nagy témakörre alapozva tettem fel, mely tematika szerint kategorizáltam a kapott válaszokat. Az első nagy témakör feldolgozása során a kutatási kérdésem megfogalmazásakor már említett vállalkozói stratégiai gondolkodásmód és szemlélet megismerése a célom négy különböző aspektusból. Kutattam, hogy az interjúk során megkérdezett vállalkozók miért döntöttek a vállalkozói életforma mellett, milyen stratégiát követnek humán erőforrás állományuk összeállítása, bővítése során, hogyan viszonyulnak a felmerülő kockázatokhoz, valamint, hogy hosszú távú fenntarthatóság és utódlás tekintetében mi a stratégiai elgondolásuk vállalkozásuk jövőjét illetően. A második témakör kifejtése az általam megkérdezett vállalkozók piacfejlesztő és innovatív törekvéseire irányult. Azt vizsgáltam még, hogy a megkérdezett vállalkozók szerint rendelkezik-e a KKV-szektor akkora munkaerőfelvételi potenciállal, hogy egy esetleges multinacionális vállalatoknál bekövetkező elbocsátáshullám következtében képes legyen álláslehetőséget biztosítani a munkanélkülivé vált személyek számára. Itt főleg a szaktudásnak, korábbi pozíciónak megfelelő integráció lehetőségére fókuszáltam. A harmadik témakör elemzése során azt vizsgáltam, hogy a vállalkozókat hogyan érinti az immár második hullámban tomboló koronavírus járvány okozta nehéz gazdasági helyzet és kíváncsi voltam arra is, hogy milyen stratégiát követve igyekeznek átvészelni ezt az időszakot. |
|---|