A dashboard jelentősége a vállalat döntéseinek meghozatalánál

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerző: Kiss Richárd Gergely
További közreműködők: Kósa Tamás András
Mészáros György
Dokumentumtípus: Diplomadolgozat
Kulcsszavak:adatbázis szerkezet
adatsorok elemzése
Adatvizualizáció
ábraelemzés
Dashboard
grafikon(ok)
hibaelhárítás
hibakeresés
Online Access:http://dolgozattar.uni-bge.hu/29251

MARC

LEADER 00000nta a2200000 i 4500
001 dolg29251
005 20210301135813.0
008 210301suuuu hu om 000 hun d
040 |a BGE Dolgozattár Repozitórium  |b hun 
041 |a hu 
100 1 |a Kiss Richárd Gergely 
245 1 2 |a A dashboard jelentősége a vállalat döntéseinek meghozatalánál  |c Kiss Richárd Gergely  |h [elektronikus dokumentum] 
520 3 |a A szakdolgozatomban egy fiktív cégnek a segítségével mutattam be magát az adatelemzésnek a folyamatát és ennek a végtermékét, a dashboardot. Ennek segítségével elemeztem a cég által használt adatokat, amik segíteni tudtak annak a döntésnek a meghozatalában, hogy bővítsék-e az üzlethelységeknek a számát Budapest térségén kívül.Az adatelemzésnél nem lehet elkerülni a Big Data témakörét. Manapság szinte minden cégnél naponta több ezer, vagy akár több millió adat is megfordul, amivel kezdeni kell valamit. Itt lép be a képletbe a Business Intelligence, vagyis az Üzleti Intelligencia. Ennek segítségével tudják a meglévő rengeteg adatot elemezni.Mielőtt ennek nekitudnának fogni először is meg kell vizsgálni magukat az adatokat. Meg kell találni a kapott adathalmazban a hibákat, azokat meg kell határozni és végül ki kell őket küszöbölni. Ez lenne az adattisztítás. Ezt a műveletet akár programozási nyelvekkel is végre tudjuk hajtani. Ilyen lehet például a Python vagy az SQL. Mind a kettő nyelvnek megvannak a maga sajátosságai, amikkel könnyedén ki lehet szűrni és ki lehet javítani a talált hibákat.A kapott adatokat szükséges valahogyan feldolgozni. Ezekben tudnak segítséget nyújtani az OLTP és az OLAP rendszerek. Ilyen segítség lehet például, hogy a kapott adatokkal különböző műveleteket tudunk végrehajtani, például a kapott adatokat tudjuk pivotolni vagy esetleg szeletelni. Magát az adatmodellt is meg tudjuk határozni, legyen az a csillagséma vagy a hópehelyséma.Miután létrehoztuk a megfelelő adatokat, mind formátumilag, mind tartalmilag, utána tudunk áttérni magára az adatvizualizációra. Ilyenkor tudjuk a kívánt adatokat megfelelően ábrázolni, hogy segíthessük a döntéshozatalt. Ilyenkor figyelni kell néhány íratlan szabályra, például hogy törekedjünk a lényeges adatok megjelenítésére. Ilyenkor kerülni kell azt, hogy rengeteg adatot sűrítünk bele egyetlen kimutatásba. Ugyanilyen probléma lehet a túlzott színhasználat, ami nagyban meg tudja nehezíteni az adatoknak az értelmezését a legrövidebb idő alatt.Az adatvizualizációt rengeteg erre szabott program tudja segíteni. Ilyen lehet például egy beépített lehetőség, mint az Excel Power Pivot, vagy azok a programok, amik kifejezetten erre lettek fejlesztve. Ilyen program a Microsoft Power BI és a Tableau. Mind a két programnak megvannak a maguk előnyei és hátrányai is.A végén ezeken a folyamatokon végig haladva tudunk értelmes és logikus döntést hozni, ahogyan azt a fiktív cég is megtette és mivel a terjeszkedés mellett döntöttek, rengeteg lehetőség tárult fel előttük. 
695 |a adatbázis szerkezet 
695 |a adatsorok elemzése 
695 |a Adatvizualizáció 
695 |a ábraelemzés 
695 |a Dashboard 
695 |a grafikon(ok) 
695 |a hibaelhárítás 
695 |a hibakeresés 
700 1 |a Kósa Tamás András  |e ths 
700 1 |a Mészáros György  |e ths 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/29251/1/Kiss_Rich%C3%A1rd_Gergely_IAMBMI.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/29251/2/BA_TO_Kiss_Rich%C3%A1rd_Gergely_IAMBMI.pdf  |z Dokumentum-elérés