Újpest Önkormányzatának gazdálkodási és feladatellátási elemzése 2017-2019 között
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | adóbevételek elemzés kiadások önkormányzat Újpest zárszámadás |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/29284 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg29284 | ||
| 005 | 20210301140255.0 | ||
| 008 | 210301suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Hock Balázs Bertold | |
| 245 | 1 | 0 | |a Újpest Önkormányzatának gazdálkodási és feladatellátási elemzése 2017-2019 között |c Hock Balázs Bertold |h [elektronikus dokumentum] |
| 520 | 3 | |a Szakdolgozatom egyik célja az volt, hogy a 2017-21019 közötti önkormányzati gazdálkodás elemzése révén átfogó képet kapjunk Újpest önkormányzatának feladatairól, a feladatok finanszírozhatóságáról. Abból a feltevésből indultam ki, hogy az önkormányzat egyre több feladatot lát el egyre kevesebb forrásból, miközben a gazdasági folyamatok tervezhetősége inkább a formális elemekre redukálódik, és elsősorban a költségvetési rendeletre szorítkozik. A dolgozatban az egyes költségvetési évek teljesítményének értékelésekor kitértem azokra a jogszabályi előírásokra, és sok esetben év közben történő jogszabályváltozásokra, amelyek befolyásolták Újpest önkormányzatának döntési lehetőségeit, pénzügyi mozgásterét. Az önkormányzatok gazdálkodását számos jogszabály rendezi, amely Újpest esetében tovább bővül a fővárosi forrásmegosztási rendelet előírásaival. Újpest 2017-2019 között végzett önkormányzati gazdálkodása körében tételesen megvizsgáltuk, hogy milyen bevételekre építve tudja a helyhatóság feladatait ellátni. Bár a 2020. évre prognosztizálható tendenciák rosszabbak lesznek, mint az előző években voltak, a vizsgált időszakban azt láthattuk, hogy a helyi adóbevételek mértéke folyamatosan emelkedett, jelentős forrásokat teremtve a IV. kerület beruházásaira. Azt is láttuk, hogy Újpest önkormányzata folyamatosan működési többletet produkált, amelyet a felhalmozási, beruházási céljaira csoportosított át, vagyis nem felélte, hanem gyarapította a kerület közösségének vagyonát. Azt is láttuk, hogy főleg az önkormányzat szociális, oktatási feladatai kapcsán igen jelentős a realizálható bevételek és a szükségszerűen felmerülő kiadások közötti financiális rés. Újpest elsősorban a helyi adóbevételekből képes kereszt-finanszírozni, vagyis a keletkező többletet átirányítja a közösség szempontjából kiemelten fontos oktatási, szociális területre. Azt is bemutattuk, mekkora szerepe van a kerület működtetésének biztosításában az iparűzési adónak, amelynek a rendszerből történő esetleges kikerülése a működést ellehetetlenítené. A tárgyalt időszakban Újpest hatalmas összegű pályázati forrásokat is sikerrel vont be a fejlesztésekbe, amelyek részben a Kormánnyal való együttműködés, részben uniós források formájában valósulhatott meg. Azonban így is szembetűnő az állami források kis mértéke, amellyel az önkormányzati alapfeladatokat támogatja az állam. Az önkormányzat kizárólag saját forrásai terhére tud megvalósítani nem kötelező önkormányzati feladatot, és azt láthatjuk, hogy Újpest ez utóbbiakban is élen jár, számos sport, szociális, karitatív, egyházi feladat finanszírozásában működve közre, jelentős összegekkel. Mindez természetesen azt is jelenti, hogy Újpest gazdálkodása olyan stabil, hogy alapfeladatait maradéktalanul meg tudja valósítani, erre példaként az igen jelentős értékpapír-állományának összege hozható. A szakdolgozatomban felvetett egyik alapkérdés arra irányult, igaz-e, hogy az önkormányzatoknál egyre kevesebb állami forrás mellett egyre több feladatot kell ellátniuk. A kérdésre a válaszom egyértelműen igen, ez Újpest önkormányzatának példáján keresztül jól szemléltethető. A feladat alapú finanszírozás önmagában nem volna elég, erre kiváló példa a Gazdasági Intézmény költségvetési bevételei és kiadási volumene közti hatalmas pénzügyi szakadék. Kizárólag a saját önkormányzati források átcsoportosításával, keresztfinanszírozással védhető ki az intézményi működés színvonalának csökkenése, a működőképesség megtartása. A Polgármesteri Hivatalban végrehajtott személycserék pedig, amelynek eredményeként az állomány igen jelentős része fluktuálódott, a stabil működést veszélyeztető, de sajnos általános jelenség. A személycserék ráadásul annak ellenére következtek be, hogy a gazdálkodás alapjai stabilak, a kerület jelentős tartalékokkal, magas saját bevételekkel rendelkezett, és azokat az apparátus be is szedte. Ezek a körülmények együttesen eredményezik azt, hogy egyre több feladatot csökkenő állami támogatás mellett, folyamatosan, ciklusonként cserélődő szakemberekkel, állandóan változó jogszabályi környezetben, politikai elvárásoknak megfelelve, a stratégiai, hosszú távú gazdasági gondolkodást sok esetben mellőzve, formálissá téve ellátni, meglehetősen komplikálttá teszi Újpest önkormányzatának működését is. | |
| 695 | |a adóbevételek | ||
| 695 | |a elemzés | ||
| 695 | |a kiadások | ||
| 695 | |a önkormányzat | ||
| 695 | |a Újpest | ||
| 695 | |a zárszámadás | ||
| 700 | 1 | |a Kozma Dr. Gábor |e ths | |
| 700 | 1 | |a Lipi Balázs |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/29284/1/Hock_Bal%C3%A1zs_Bertold_LYDWRH.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/29284/2/BA_TO_Hock_Bal%C3%A1zs_Bertold_LYDWRH.pdf |z Dokumentum-elérés |