Megváltozott munkaképességű, fogyatékkal élő és hátrányos helyzetű munkavállalók helyzete a munkaerőpiacon. Befogadó munkahelyek, befogadó szervezeti kultúra.
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | befogadó szervezet fogyatékkal élők hallássérültek hátrányos helyzet megváltozott munkaképesség munkaerőpiac |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/29304 |
| Abstract: | „Sérültnek születni, azzá válni lehet feladat, áldás, szerencsétlenség, kiváltság, átok. S hogy melyik, az az adott sérültet körülvevő embereken, a családon és a társadalmon múlik.”-Böszörményi GyulaSzakdolgozatomban a fogyatékossággal élő, a megváltozott munkaképességű, és hátrányos helyzetű munkavállalók helyzetével foglalkoztam. Szakdolgozatom célja elsősorban az volt, hogy megismerjem a különböző fogyatékossági csoportokat: a mozgássérülteket, látássérülteket, hallássérülteket, mentális fogyatékossággal élőket stb, kapjak egy átfogó képet mind a társadalmi, mind a munkaerőpiaci helyzetükről, lehetőségeikről. Továbbá áttekintem a témában fellelhető szakirodalmat, kezdve a felmerülő fogalmak definiálásával, hogy kit tekinthetünk hátrányos helyzetűnek, és mit jelent a megváltozott munkaképesség. Kitérek egyes hátrányos helyzetű csoportok munkaerőpiaci helyzetére: a nők, illetve a romák helyzetére, szót ejtek a különböző befogadó munkaerőpaci szemléletekről, befogadó munkahelyekről. Kutatásomban többek között arra kerestem a választ, hogy milyen tényezők támogatják és melyek hátráltatják a hallássérült munkavállalókat a munkahelyi környezetbe való integrálódásuk során. Ehhez félig strukturált interjút készítettem siket és nagyothalló interjúalanyokkal, előre meghatározott interjúvázlat alapján, közben szabad teret engedve alanyaimnak. Öt interjún keresztül próbáltam megismerni a siketek és nagyothallók munkaerőpiaci helyzetét, feltérképezni a velük kapcsolatos negatív diszkriminációt. Több interjú alany is beszámolt arról, hogy érte már őket hátrányos megkülönböztetés a munkakeresésnél. Az interjún szerzett tapasztalataim szerint az integrációt segítő tényezőket meghatározza az, hogy milyen mértében befogadó a munkahelyi környezet, és milyen a vezetők hozzáállása a hallássérült munkavállalókhoz. Két interjú alanyom munkatárs volt, így arra a következtetésre jutottam az adott válaszaik alapján, hogy az integrációt elősegíti az is, ha több olyan munkavállaló dolgozik együtt, akik egy fogyatékossági csoportba sorolhatók. A dezintegrációt elősegítő tényezők leginkább a társadalmi sztereotípiákon alapszanak, nagyobb mértékben fordul elő az előítélet a fogyatékossággal élő munkavállalóknál, mint az „átlag” munkavállalóknál. Az interjúalanyaim mindannyian egyetértettek abban, hogy a legkorlátozóbb tényező a munkafelvételnél a hallás hiánya, mivel a legtöbb helyre szükséges az angol nyelvtudás és az, hogy könnyen kapcsolatot tudjanak teremteni a munkavállalók egymással a szervezeten belül, és akár az ügyfelekkel telefonon is. A kapott eredmények alapján úgy gondolom, hogy a téma további kutatást igényel, annak érdekében, hogy a hallássérültek munkaerőpiaci helyzete normalizálva legyen. Minden ember egyenlő és egyenértékű. |
|---|