Budapesti gasztronómiai fesztiválok résztvevőinek költési szokásai
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | fesztivál gasztronómia költség kutatás tényezők |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/29307 |
| Kivonat: | Szakdolgozatom fő témájának a fesztiválturizmussal, azon belül is a gasztronómiai fesztiválokkal összefüggő kérdéseket vizsgáltam. A vizsgálandó kérdések, illetve kutatási téma arra fókuszál, hogy hogyan néz ki a résztvevők költési szokása, és költési szerkezete, azaz mennyit költenek egy fesztivál látogatás alkalmával, és ezen belül az adott költségek hogyan oszlanak meg. Magát a témát azért tartom fontosnak, mert egy 2018-as kutatás alapján itthon 314 fesztivál, mintegy 4,8 millió érdeklődőt vonzott 2014-2017 között. Diplomamunkám elején definiáltam néhány olyan alapfogalmat, melyek elengedhetetlenek ezeknek a témaköröknek a megértéséhez. Olyan fogalmakra gondolok itt többek között, mint a fesztivál, gasztrofesztivál és fesztiválturizmus.A szakirodalom alapján az első kutatási kérdésemre, ami így szólt: Milyen tendenciát mutat a budapesti gasztronómiai fesztiválok száma hazánkban? Tanulmányozva a szakirodalmi, tudományos részt, az elmúlt 10 évre vonatkozóan a következő konzekvenciát vontam le. Megfigyelhető, hogy voltak jelentős visszaesések a gasztronómiai fesztiválok számát illetően, melyek a regisztrációs rendszerek változtatásaival álltak szoros összefüggésben. Ennek ellenér növekedés figyelhető meg összességében, ami semmiféleképpen nem tekinthető szigorúan monoton növekedőnek ezek fényében. Mind ezek tudatában még sem lehet kijelenti, hogy a budapesti gasztronómiai fesztiválok ne lennének igazán kedveltek hazánkban.A második kutatási kérdésem arra fókuszált, és így szólt pontosan: A budapesti gasztrofesztivál látogatók részvételi szándékát mi határozza meg leginkább? Primer és szekunder kutatások által kapott eredmény alapján jól értelmezhető eredmény, hogy a leginkább a belépőjegynél befolyásolóbb költségtényező a felmerülő étel, ital, utazás és szállásolási költség mindegyike. A belépőjegy összegének megléte nem súlyozott ezek mellett a felmerülő költségek mellett. Ugyanakkor ettől még a belépőjegy önmagában is meghatározhatja a részvételi szándékot figyelembe véve a gasztrofesztivál lokációját. A budapesti gasztrofesztiválok esetében a részvételi szándékot legjelentősebb mértékben az étel és ital felmerülő költsége határozza meg.Dolgozatom harmadik kutatási kérdése így hangzik: Milyen szerepe van a lokációnak a résztvevők fizetési hajlandóságában? Erre a kutatási kérdésre is primer illetve szekunder kutatás alapján kaptam választ. A primer kutatásom alapján nincs azt a választ kaptam, hogy a vidéki gasztrofesztiálokra nem utaznak szívesebben a látogatók. Jobban preferálják a budapesti gasztrofesztiválokat a vidékiekkel szemben, bár nem feltétlen kötik helyhez. A kutatás alapján fizetési hajlandóságukat tekintve a lokációnak nincs jelentősége.Dolgozatomban a kutatás kapcsán új, vagy újszerű eredményt elsősorban attól reméltem, hogy a kérdőív alapján meghatározhatom a részvételi szándékot legjobban befolyásoló költségelemeket.Az elméleti tanulmányaim és gyakorlati tapasztalataim alapján az általam felállított kutatási kérdéseket a kutatásom során szerzett adatok alátámasztották, vagy éppen cáfolták, melynek leírásán keresztül, úgy gondolom sikerült betekintést nyújtanom a tematikus gasztrofesztiválok résztvevőinek költési szokásaiba. |
|---|