A transzferárazási szabályok bemutatása, és a szokásos piaci ár meghatározása
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | adó adózás kapcsolt vállalkozás(ok) nemzetközi adózás transzferár(ak) |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/29320 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg29320 | ||
| 005 | 20210301140700.0 | ||
| 008 | 210301suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Keszthelyi Boldizsár László | |
| 245 | 1 | 2 | |a A transzferárazási szabályok bemutatása, és a szokásos piaci ár meghatározása |c Keszthelyi Boldizsár László |h [elektronikus dokumentum] |
| 520 | 3 | |a Először a transzferárazás témakörével egyetemi tanulmányaim alatt találkoztam. Kifejezetten érdekes szakterületnek tartottam és tartom jelenleg is. Szerencsére lehetőségem adatott egy nagymúltú multinacionális adótanácsadó cégnél tudásomat bővíteni és tapasztalatot szerezni e téma terén. A globális kereskedelem több mint 60 százaléka multinacionális cégek között zajlik. A WTO 2016. évi világkereskedelmi statisztikai áttekintése szerint a globális árukivitel összértéke 16,2 billió USD volt, míg a szolgáltatások exportja 2015-ben 4,68 billió dollárt tett ki. (WTO, 2016. p.14-15) Ennek a hatalmas mennyiségű tranzakciónak a többsége olyan vállalatok között zajlott és jelenleg is zajlik, amelyek valamilyen módon kapcsolatban állnak egymással, akár tulajdonjog, akár vezetés egyezőség miatt. Rengeteg különbséget lelhetünk fel különböző országok adójogi és nem adójógi rendelkezései között. A vállalatok számára kedvező, ha strukturálják a határokon átnyúló kereskedelmi kapcsolataikat kettő vagy több entitás részvételével, amelybe bevonnak több országot és a számukra legkedvezőbb módon alakítják adótervezetüket. A legkézenfekvőbb módszer természetesen az adókedvezmények kiaknázása. A mai adózás világában a nemzetközi tranzakcióból származó profit keletkeztethet 40 százalékos adót, de akár nulla százalékos adófizetési kötelezettséget is, ha egy vállalat kihasználja az adóparadicsomok kínálta lehetőségeket. Mindebből egyértelműen az látszik, hogy azon vállalatok, amelyek szeretnék megnövelni a nyereségüket úgy, hogy eközben az üzemi struktúrájukon nem változtatnak, akkor a nemzetközi adótervezés, vagy az adóoptimalizálás a legkézenfekvőbb megoldás erre a célra. Az ilyes féle törekvések a vállalatok részéről könnyen veszélyessé tudnak válni, hiszen nem megfelelő odafigyeléssel akár szándékunkon kívül is tévesen határozhatjuk meg a piaci ártartományt. Ezért dolgozatomban nagy figyelmet szeretnék szentelni a transzferár képzési módszerek megfelelő bemutatására, azok előnyeinek és hátrányainak prezentálására. Ezen felül, illetve ezzel párhuzamban szeretnék választ kapni a következő kérdésemre: Képesek vagyunk-e definiálni megfelelően minden kételyt eloszlatandóan szokásos piacinak mondható ártartományt, abban az esetben, ha minden szükséges információ rendelkezésünkre áll hiánytalanul, és munkánkat következetesen és megfontoltan végezzük. Véleményem szerint, ha egy karrierjét kezdő fiatal az előbb említett kardinális kérdésekre választ tud adni, az nagyban elősegíti szakmai karrierje sikerét a transzferárazás világában. Kutató munkám egész folyamán végig arra törekedtem, hogy a piaci árat képes legyek a lehető legalaposabban megállapítani, úgy, hogy az mindenhol megállja a helyét és egyértelműen képes legyen bizonyítani az ügylet piaci értékét vagy épp pont az ellenkezőjét. Sajnos munkám során kénytelen voltam konstatálni, hogy ez a törekvés egyszerűen nem valósulhat meg tökéletesen, hiába, hogy a kamattartomány meghatározásakor próbáltam a legtöbb faktort figyelembe venni és pontos kiigazításokat végezni. Ha csak az már közvetlenül az elején felmerült ’problémára’, vagyis inkább befolyásoló tényezőre gondolunk, miszerint választanunk kell egy adatbázist, mely alapján meghatározzuk a piaci ár tartományt. Végül de nem utolsó sorban szeretném megjegyezni, hogy az egész szabályozási környezet messze nem arra hivatott, hogy mindenki számára megfelelő és általánosságban elfogadott eredmények születhessenek, hanem hogy megfékezzék a többségében multinacionális cégek agresszív adótervezési törekvéseiket, illetve minimalizálják a visszaélések és csalások számát is. Ezenfelül az Irányelv leírja, hogy az adózókra nem róható irreálisan magas költség, illetve adminisztrációs teher a transzferárakkal kapcsolatos kötelezettségei teljesítése végett. Összegezve kijelenthető, hogy a transzferár világa izgalmas, sok kérdést magába foglaló és megannyi célt szolgáló adózási terület. Mellyel kapcsolatban a jövőben nagy térhódításnak lehetünk tanui. | |
| 695 | |a adó | ||
| 695 | |a adózás | ||
| 695 | |a kapcsolt vállalkozás(ok) | ||
| 695 | |a nemzetközi adózás | ||
| 695 | |a transzferár(ak) | ||
| 700 | 1 | |a Galántainé Dr. Máté Dr. Zsuzsanna |e ths | |
| 700 | 1 | |a Luczo Gábor |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/29320/1/Keszthelyi_Boldizs%C3%A1r_L%C3%A1szl%C3%B3_SzD_B32OYV.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/29320/2/BA_TO_Keszthelyi_Boldizs%C3%A1r_L%C3%A1szl%C3%B3_B32OYV.pdf |z Dokumentum-elérés |