Partner eredményesség számítások a Waberer'-Szemerey Logisztika Kft.-nél.
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | döntéstámogató módszerek elemzési módszerek eredményesség kontrolling logisztika |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/29459 |
| Abstract: | Szakdolgozatomban a kutatási célkitűzéseimnek eleget téve széles körű irodalomkutatást végeztem a kontrolling, ezen belül az eredményességi számítási módszerek területén. A téma aktualitását igazolja, hogy a Waberer’s-Szemerey Logisztika Kft. partnereredményességi számítás módszerei eltérő végeredményei miatt a döntés hozatal nehézkessé vált, a mély elemzési módszer elavult. A változó gazdasági helyzetben fontos a gyors regálás. Ehhez szükség van egy dinamikus modellre, mely minden terület igényeit kielégítve pontos elemzést biztosítson a legkisebb egységig, a címek eredményességéig visszavezetve. A dolgozatom elején bemutatom a Waberer’s csoport kialakulásának történetét. Az általam vizsgált leányvállalat a Waberer’s-Szemerey Logisztika Kft. Vállalatunk a Waberer’s Csoporton belül a belföldi logisztikai tevékenységekkel foglalkozik. Számos megbízót szolgálunk ki, ezért is nagyon fontos számunkra, hogy a lehető legpontosabban mérni tudjuk a partnereredményességünket. Kutatásom anyag és módszertanát tekintve kvalitatív adatgyűjtési módszereket választottam. Esettanulmány formájában gyűjtöttem össze részletesen a partnereredményesség elkészítéséhez szükséges információkat, összetett és részproblémák bemutatásával. Interjú készítésem során arra kerestem a választ, hogy mitől lesz jó a partnereredményesség, valamint a jelenlegi problémák feltárását céloztam meg. Megfogalmazásra kerültek a legfontosabb elvárások a partnererdményességgel kapcsolatban. Pontos, megbízható, gyors, minél több területnek adjon információt, döntést lehessen belőle hozni. Megvizsgáltam a Waberer’s - Szemerey Logisztika Kft. partnereredményesség számításának módszereit, az elemzés nehézségét okozó tényezőket. A WSZL költséghely struktúrájából kiindulva szétválasztásra került a raktári és fuvaros eredményesség. Részletesen a közúti eredményességgel foglalkoztam. A fuvarozási árbevétel megállapításához bemutattam, hogy a megbízás milyen folyamatokon megy át, mire elkészül belőle a számla. Kielemeztem a logisztika és a közúti árufuvarozás főbb költségeit. Raktári oldalról ezek az ingatlan- bér- és alvállalkozói költségek. Fuvar oldalról az alvállalkozói és a rendszámonkénti költség a két legnagyobb költségelem. A rendszámhoz nem kapcsolódó közvetlen és közvetett költségek a felosztandó költségek. Az Igazgatósági költséghelyeken keletkezik a felosztandó igazgatósági költség, mely a cég teljes tevékenységét érinti. Bemutattam a megbízói és a szakasz szintű fedezet számításának módszertanát, megfogalmaztam mind a két metodika előnyét és hátrányát. Konkrét példán keresztül bemutattam két módszert a megbízói partnereredményesség számításhoz. Ezek a gyors elemzés és az eredménykimutatás formátumban elkészített elemzés. Úgy választottam ki a példát, hogy jól látható legyen a módszerek különbsége a végeredményben. A szakasz szintű partnerelemzés megértéséhez bemutattam a WSZL szakaszolási logikáit. Ennek lényege, hogy az megbízó áruja hány féle módon juthat el a forrástól a címig. Egy túra több megbízást is tartalmazhat, egy megbízás a szakaszolás után több túrához is kapcsolódhat. Az egyes szakaszokhoz köthető túrákat végezheti saját és alvállalkozói eszköz is. Ez nehezíti az elemzésünket. Bemutattam a fejlesztés alatt álló mindenki számára pontos információt szolgáltató eredményességi számítás módszerét. Az árbevétel és költségek korábban bemutatásra kerültek, ezen adatokat használjuk fel most is, a felosztási logika változik. A járműhöz kapcsolódó önköltségi adatok felosztásához bevezetjük az idő tényezőt, azaz a fuvarban eltöltött időt. Újító technikai megoldásként átlépjük az excel kereteit, és a számításokat áthelyezzük a Power BI-ba. Egy rövid példán keresztül bemutatom, hogy a rövid túra, ha sok ideig tart, kisebb eredménytartalommal bír, mint ahogy azt a korábbi modellben láttuk. Azt már most is tudjuk, hogy mennyivel pontosabb eredményt fog adni az új metodika, mégis rengeteg nehézségbe ütközünk a bevezetés során. További fejlesztési lehetőségeket fogalmaztam meg a témához kapcsolódóan, mert a bemutatott modell egy úgymond 1.0-s verzió. A fejlesztést érintő területek az adminisztráció, és az adminisztrációs fegyelem, önköltség adatok szakmai rendszerbe költöztetése, tarifálás %-ának növelése, igazgatósági költségfelosztás tevékenység alapján. Távlati kilátásként fogalmaztam meg a partnereredményesség riport költségeinek optimalizálását, ezzel együtt egy optimális eredményességet határozhatunk meg, melyet a tény adatokkal összevetve szakasz szinten hozhatunk döntéseket. A dolgozatom végén arra a következtetésre jutottam, hogy a vállalt számára kulcsfontosságú riport a partnerelemzés. Mind a kereskedelem, mind a fuvarozás számára informatív és döntéshozásra alkalmas, rugalmas riportra van szükség, mely jelenleg fejlesztés alatt áll. |
|---|