Válságkezelési stratégia megvalósítási módszerei, folyamata lépései és eredményei vállalati keretek között
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | vállalati válság válság válságfolyamat válságkezelés válságmenedzsment |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/29464 |
| Abstract: | Minden vállalkozás életében bekövetkezhetnek, olyan nem várt események, amely hatására nehéz helyzetbe kerül a működése. Jelenleg a Covid-19 terjedése miatt bevezetett intézkedések és korlátozások következtében alakult ki számos iparág területén válság, amely Magyarországon leginkább a turizmus és vendéglátás szektorát érintette. A szakdolgozatomban azt mutatom be, hogy az élelmiszer nagykereskedelemmel foglalkozó Halker Kft. milyen megoldásokat alkalmazott a válság leküzdése érdekében. Interjút készítettem a vállalat három vezetőjével, emellett pedig kapott adatokat dolgoztam fel. A válság jelek először a hazai szigorú korlátozások bevezetése után jelentkeztek, hiszen bezárt a közintézmények nagyrésze, a hotelek és az éttermek is csak korlátozottan, vagy egyáltalán nem működhettek. Az előbb felsorolt egységek alkotják a cég vevőkörének a gerincét, ezért jelentős forgalmi visszaesés jelentkezett. Ez leginkább az áprilisiban és az ezt követő hónapokban mutatkozott meg az árbevétel és az adózott eredmény jelentős visszaesésében, és a likviditási mutatók megemelkedésében. A vállalkozás számos intézkedést tett, ezek legnagyobb része a költségek, azon belül is a személyijellegű ráfordítások csökkentését szolgálták. Az állami munkahelymegtartó bértámogatás igénybevételének és az egyéb lépéseknek köszönhetően a munkabér 52 %-os csökkenését sikerült elérni. Az árrés arányát, egyes területeken sikeresen emelték ezzel is sikerült a forgalmi csökkenés hatását kismértékben kompenzálni. A kihasználatlan kapacitások csökkentése és az árbevétel növelése érdekében bevezették a lakossági házhozszállítást. A kereskedelem területén emellett igyekeztek nyitni a válság által legkevésbé érintett kiskereskedelmi egységek felé. A munkabér támogatás mellett más állami segítséget is igénybe vettek. A vállalkozás kérte a hitelmoratórium keretében az éven túli hitelek estében a kamatfizetés és tőketörlesztés halasztását. A HIPA-n keresztül sikeresen pályáztak visszanem térítendő beruházási támogatásra. Az NHP Hajrá programban a korábban nem a Növekedési Hitelprogram keretében felvett hiteleket kiváltották fix kamatozású hitelekre, így jelentős mértékű kamatmegtakarításra sikerült szert tenni. A válságkezelési eszközök sikeresnek bizonyultak, hiszen a nyári hónapokban már visszatért az árbevétel a korábbi évek szintjére. Ehhez a korlátozások enyhítésé és a belföldi turizmus fellendülése is hozzájárult. A második hullám idejére a vállalkozás számára azt, javaslom, hogy a házhozszállítás terén nagyobb figyelmet fordítsanak a célpiac és azokon belül is az idősebb korosztály elérésére. Erre elsősorban a regionális médiában megjelenített hirdetések a legalkalmasabbak. Azok számára, akik az interneten nem tudják leadni a rendeléseket ideális a mozgóárusítási forma bevezetése a telephely környéki kis falvakban, településeken. Továbbá a megfizetendő adók és járulékok csökkenése következtében jelentős megtakarításokra tehet szert a cég nyugdíjas munkavállalók alkalmazása, illetve a SZÉP-kártya bérezési rendszerbe történő bevezetésével. |
|---|