Kockázatalapú fenntartás-tervezés fuzzy logika alkalmazásával
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | döntéstámogatás fenntartás-tervezés fuzzy logika MATLAB vagyongazdálkodás |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/29536 |
| Abstract: | Az elmúlt évtizedek során a közmű-szolgáltató vállalatok jelentős változásokon mentek keresztül. Ezen főbb változások között említhető meg az érintett cégek privatizációja, mely végett a pénzügyi gazdálkodás lényegesen eltérő lett az addig megszokott gyakorlattól. Továbbá nagyobb fellépésre tettek szert az ellenőrző hatóságok is, melyek az áramszolgáltatás minőségét vizsgálják. Az esetleges nem megfelelő szolgáltatás miatt a vállalat büntetést köteles fizetni. A piaci alapú működés következtében a fogyasztói hálózatra vonatkozó beruházások csökkentek. Ezzel ellentétes oldalon a fogyasztói igények szinten tartása, valamint a megnövekedett igények kiszolgálása található. Ezen két eltérő szempont kiegyenlítését szolgálja a hálózati vagyongazdálkodás, melynek feladata, hogy a rendelkezésre álló forrásokat a hálózat elemei között optimálisan ossza szét. A probléma egyik lehetséges megoldása a vállalati elveknek megfelelően felépített fenntartás-tervező rendszer alkalmazása.A fenntartás-tervező rendszer modelljének tervezése során a matematikai alapot a fuzzy logika adja. A dolgozatban gyakorlati példákon keresztül bemutatásra kerül, hogy az egyszerűbb logika nem adja vissza az általunk elvártakat, viszont a fuzzy logika az elmosódott halmazok elve mentén egy pontosabb meghatározást eredményez a kiértékelés során. Alkalmazásának előnye továbbá, hogy egyszerű és áttekinthető nyelvi szabályokat ad meg, ezáltal könnyebben értelmezhetőek a vonatkozó összefüggések, nem volt szükséges összetettebb programozási ismeretek tudására, elsajátítására. A fuzzy logika gyakorlati alkalmazása, illetve a modell felépítése a MATLAB Fuzzy Logic Toolbox modulban történik. A tervezési fázisban a rendelkezésre álló adatok elemzése is az egyik elsődleges elvégzendő feladat volt. Az összes szóba jöhető adatot érdemes megvizsgálni és ellenőrizni, hogy azok mennyire relevánsak. Csak olyan adatokra lehet a kiértékelést alapozni, melyek megbízhatóak és a valóságnak megfelelnek. Példákon keresztül bemutatásra kerül az adatok vizsgálata, illetve a kiértékeléshez felépített új adatbázisba való leképzésük is.Az elemzéshez szóbajöhető adatokból célszerű csoportokat képezni, így az egyes kiértékelési motorok a csoportok szerint, egymástól eltérően kerülnek felépítésre. A motorok szabályrendszerének pontos definiálása a kiértékelési modell kulcsa. Itt lehetséges érvényre juttatni azon vállalati elveket, melyek megadják, hogy az adott eszközöket milyen esetekben szükséges cserélni. A kiértékelési modell futtatása után meghatározásra kerülnek a vizsgált eszközcsoporthoz tartozó elemek mutatói. A beállított modell ellenőrzése során a kapott eredmények a Power BI rendszerben kerülnek elemzésre. Amennyiben a szabályok megfelelőek, akkor a tervező modulban lehetséges az eszközök további vizsgálata. A tervező modulban a mutatószámok szerint lehetséges programokat összeállítani, melyek az általunk kijelölt cserélendő eszközök listáját tartalmazza. A programok területi csoportosítások szerint is definiálhatóak, az ezekre vonatkozó lehetséges esetek példákon keresztül kerülnek bemutatásraA dolgozat a teljes modell meghatározását, felépítését gyakorlati példákon keresztül követi végig. A szakdolgozat végén meghatározásra kerülnek adott elvek mentén a cserére szánt eszközök. A kiértékelés során a felépített modellre vonatkozóan található néhány, a rendszer fejlesztését előirányzó megjegyzés, melyek érvényre jutása még jobban támogatná a tervezéshez szükséges munkafeladatok elvégzését. |
|---|