Korrupció vs. motiváció – Hol válik el a kettő egymástól?
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | ajándékozás interjú korrupció motiváció üzleti |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/29592 |
| Abstract: | Szakdolgozatom témájának alapja egy, a mindennapjainkban is jelen lévő társadalmi jelenség, ami nem más, mint a korrupció. A korrupció jelenségét számos aspektus szerint lehet vizsgálni, de mivel konkrét definíciója nincsen, ezért nagyon nehéz pontosan értelmezni, meghatározni. Fő célom az volt, hogy a dolgozatomban a fent említett definíció, illetve egy másik, a köznyelvben nagyon sokszor rosszul definiált fogalom a motiváció közötti határvonalat vizsgáljam. Ezt az érdekes kérdéskört az üzleti ajándékozások példáján keresztül igyekeztem bemutatni. Dolgozatom struktúrája az alábbi rendszer szerint épült fel: A bevezetést követően a korrupciót jártam körbe, mint fogalmat, bemutattam a korrupció alapelveit és számos a korrupcióval foglalkozó elméletet is. A korrupció részletes körbejárása után a másik nagy fogalmat, a motivációt mutattam be a korrupció bemutatásához hasonló módon. A két fogalom tisztázása után, általam kiválasztott országokban vizsgáltam az üzleti ajándékozási, illetve tárgyalási szokásokat. Ezen országok kiválasztásakor azt a szempontot követtem, hogy igyekeztem különböző kulturális régiókból (kontinensről) választani egy-egy országot. Az elméleti és szakirodalmi részt követően rátértem a kutatási eredményekre. Szakdolgozatom sikeres elkészítéséhez egy vegyes módszertant alkalmaztam. Ez a módszertan egy kvalitatív jellegű mélyinterjúból és egy kvantitatív jellegű kérdőívből állt. Az interjút egy, a saját és cége nevének titkosítását kérő piacvezető gyógyszergyár stratégiai igazgatójával készítettem el. Az interjúban kaptam egy általános képet a gyógyszeriparban alkalmazott marketingeszközökről és az ezeken, az elmúlt 30 évben végbemenő változásokról, az interjúalanyom cégére, valamint globálisan az egész gyógyszeriparra kiterjedő üzleti ajándékozási szabályokról. Az interjú lezárásaként arról a kérdéskörről beszélgettünk, hogy az interjúalanyom magánemberként, valamint cégvezetőként hogyan vélekedik a korrupció és motiváció különválásáról. Cégvezetőként azt a választ adta, hogy a gyógyszeriparban ez nagyon pontosan meghatározható, mert nagyon komoly szabályozások irányulnak erre, magánemberként viszont nem tudott egyértelmű választ adni, mert véleménye szerint erre a kérdésre akkor lehet kielégítőválaszt adni, ha a két fogalom pontosan definiálva van. Kutatásom másik része egy kvantitatív kérdőív volt. A kérdőívben a kitöltőknek először 20 különböző szituációt kellett értékelniük két szempont szerint, egyrész, hogy milyen mértékben fogadják el a szituációban részvevő szereplők cselekedetét, másrészt hasonló helyzetben, mekkora valószínűséggel cselekednének hasonló módon. Ezeket a szituációkat követően, a válaszadóknak egyéb korrupcióval, illetve kultúrával kapcsolatos kérdéseket tettem fel. A kérdőív eredményeinek bemutatását először a demográfiai adatok ismertetésével kezdtem. Ezt követően kiválasztottam a már említett szituációk közül egyet, és az ezzel kapcsolatos eredményeket csoportosítottam különböző demográfiai ismérvek szerint. A szituáció elemzése után néhány összevont mutatószámot ismertettem, majd zárásként a korrupciós szituációkban megszerezhető előny típusok (motivátor tényezők) szerinti eredményeket vizsgáltam. Összességében a kérdőív eredményeiből kiderült, hogy a válaszadók, a tévhittel ellentétben nem az anyagi, hanem az időbeli előnyök megszerzése érdekében lennének korruptak a legnagyobb valószínűséggel. Ezen felül általánosságban elmondható, hogy a korrupció és a motiváció közötti húzódó határvonal (hasonlóan a két definícióhoz) egy rendkívül nehezen definiálható meghatározás és mindenkinek az egyéni szubjektív véleménye, hogy hogyan értelmezi a két fogalmat. |
|---|