A feketegazdaság által okozott károk, szankcionálás és enyhítési törekvések
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | adó adócsalás adóelkerülés adóharmonizáció adóhatósági eljárás adóhatósági ellenőrzés adórendszer(ek) ÁFA fekete pénz feketefoglalkoztatás feketegazdaság feketemunka illetéktelenség |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/29594 |
| Kivonat: | Szakdolgozatom utolsó kiértékeléseképpen úgy gondolom, hogy a legfontosabb annak hangsúlyozása, hogy az adóelkerülés, adócsalás vagy az adónemek bárminemű kijátszása vagy teljes mértékben elhagyása a társadalmi érdekek megvalósulásának hátráltató erejét képezik kivétel nélkül minden ország tekintetében. Ennek a minimalizálása, illetve ésszerű keretek közé szorítása és fontossága, véleményem szerint, közel azonos szintre emelhető a környezetvédelemmel és a környezeti károk hosszútávú mérséklésével. Azonban amikor az adókról beszélünk nem szabad elfelejteni, hogy szinte az emberiséggel egyidős fogalomról és tevékenységről van szó, mivel a kezdetleges önkéntességen alapuló javak szolgáltatása az idő múlásával és a közjó fogalmának kialakulásával változott időnkénti kötelezettséggé. Már ebben az időben is megjelentek ezek a kezdetleges intézkedések kijátszására irányuló kísérletek, melyek adták a mai világban ismert „feketegazdaság” fogalmának a fennmaradását. Hazánk tekintetében összességében javuló tendencia látható a feketegazdaság mértékét tekintve, hiszen a meghozott intézkedések azokat a területeket célozták elsődlegesen, ahol a legmagasabb volt az adócsalás mértéke, illetve az elkövetés hajlama. Sajnálatos módon ezek legfőképpen a bérek után fizetett járulékok, valamint az ÁFA tekintetében fordultak elő. Az ÁFA 27%-os mértékével hazánk az éllovas EU szinten is, így ez táptalaja volt az elkövetésnek. Ezt célozta olyan rendszerek kialakítása, mint az: - Intrastat - VIES - EKÁER vagy az Online pénztárgépek bevezetése és az Online számlázás is A kereskedelemben résztvevő áruk követhetőbbé váltak, gyorsabban eljutott az információ az adóhatóságokhoz, nagyobb lett az esélye a lebukásnak, valamint nem érte meg mindenkinek a rizikófaktor az esetleges büntetések révén, hiszen közel kétszerese is lehetett az ÁFA mértékének. Könnyebb volt az esetleges kijátszások elleni fellépés, de ehhez szükséges volt az EU szinten történő összefogás és bevezetés is. A bérekkel való trükközés terén pedig a feketemunka, nem valós teljesítmény alapján történő kifizetés és a kreatív munkaszerződések jelentik a legnagyobb gondot, de ezek visszakövetése nem minden esetben könnyű feladat, így a technológia adta lehetőségek és rendszerek kiaknázása szintén prioritást élveznek. A feketegazdaság mértékének jelentős és hosszútávú csökkenése ezek nyomán válhat elérhetővé. A rendszerek bevezetése azonban a kezdetekben nem kevés kérdést vetett fel a vállalkozások tekintetében, ezért is volt fontos, hogy olyan mód kerüljenek bevezetésre, amivel elegendő időt nyújtanak az érintetteknek, hogy kitapasztalhassák azok működését, adatszolgáltatási kötelezettségét és nem utolsó sorban megtanulják a használatukat. Mint minden más esetben, itt sem elhanyagolható a folyamatos fejlesztés és az igények kiszolgálása, hiszen az újonnan felmerülő kérdések, újabb és újabb változtatásokat igényelnek. A dolgozat alapvető témájával párhuzamosan készített kérdőíves primer kutatásom megosztottsága ellenére (hiszen a feketegazdaság nem túl közkedvelt téma) azt a nagyvonalú következtetést vontam le, hogy a járványhelyzet hozta munkaerőleépítések nem okoztak hosszútávú munkanélküliséget (legalább is a kitöltők körében) hiszen a felmérésben résztvevők kis százaléka (57 alkalomból 3 esetben) számoltak be az érintettségről. Az elhelyezkedés nehézsége pedig véleményük szerint nem romlott a járvány előtti időszakhoz képest. Többek között az emberek a „feketemunka” és a „feketegazdaság” fogalmát az állam oldaláról kieső bevételekkel párosították össze és összességében tisztában voltak a következményekkel is. A feketemunkára való hajlandóság önmagában nem emelkedett meg a bérek kiesésének pótlása érdekében, valamint az általánosan alkotott vélemény is inkább elutasító volt, mintsem támogató. Feketegazdaság mértékének alakulása terén a hozott intézkedések sikeressége a beszedett adó mennyiségének növekedéséből is jól látható, azonban a korrupcióval való keveredés hazánk általános megítélésnek romlását vonzza maga után. A vezetőségbe fektetett hit és bizalom növelése egyfajta táptalaja lehet a jövőbeni javulásnak. |
|---|