Dunakeszi Futsal Csarnok tervezésének, pénzügyi finanszírozásának bemutatása és elemzése
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | ábrák beruházás elemzés(ek) finanszírozás kivitelezés tao |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/29639 |
| Kivonat: | Összefoglaló A szakdolgozatomat egy támogatott projekt megvalósulása és finanszírozása témához kapcsolódóan írtam, azon belül a Dunakeszi Futsal Csarnok finanszírozását és tervezését mutatom be. Az elemzésem fő célja, hogy megvizsgáljam a projekt indokoltságát, kihasználhatóságát és a fenntarthatóságát a finanszírozás tükrében. Az első fejezetekben a projekt megvalósítóját mutatom be, azaz a Városi Sportegyesület Dunakeszit, illetve ezen belül feltárom a város adta lehetőségeket is. Dunakeszi egy gyorsan fejlődő város, Budapest agglomerációjához tartozik, sok az új betelepülő, ebből kifolyólag szükséges a város folyamatos infrastrukturális fejlődése. A város növekedéséhez kapcsolódóan az egyesület is folyamatosan növekszik, ezért feltétlen szükségessé vált a sportoláshoz kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése is. A projekt a megnövekedett sportolói létszám okozta helyhiány megoldására a válasz. A csarnok egy multifunkcionális létesítmény lesz, mely nemzetközi versenyek befogadására is alkalmas, itt szinte minden teremsport megtalálja a helyét. A létesítmény kettős finanszírozásból valósul meg – állami támogatás, látványcsapatsport támogatás – melyet külön-külön mutatók be az olvasó számára. Kitérek arra, hogy a TAO támogatás milyen lehetőségeket nyújt a sportszervezeteknek, illetve, hogy a támogató a támogatás után adókedvezményre és adójóváírásra jogosult. Az állami támogatás előfinanszírozott, szemben a TAO támogatással, ami utófinanszírozott, melyhez 30%-os önrészt szükséges biztosítani. Mindkét forrás vissza nem térítendő, így nem kell az egyesületnek a törlesztéssel számolnia, továbbá ehhez kapcsolódóan bár a létesítmény az önkormányzat területén épül, de a tulajdonjog 15 évig az egyesületé. A finanszírozáshoz szükséges önrészt a Város biztosítja vissza térítendő támogatásként, mely visszafizetését a 15 év leteltével a tulajdonjog vásárlásába kívánja beforgatni. A későbbi fejezetekben a projekt indokoltságához kapcsolódó elemzéseket végzem, melyből kiderülnek a megvalósítás során felmerülő problémák és azon megoldására irányuló előkészületek. Továbbá az elemzéseim során kitértem a megvalósításhoz szükséges projektmenedzsment felállítására és a szakemberek feladatainak meghatározására. Az Önkormányzattól kapott önrésznek és az állami támogatásnak köszönhetően az építkezés elindításához szükséges tőke az egyesület rendelkezésére állt. A pályázatok lehetővé teszik, hogy részelszámolásokat nyújtson be, melynek segítségével a projekt likviditását biztosítani lehet, ezt egy külön táblázat segítségével mutatom be. A projekt megvalósítása utáni fenntarthatóság vizsgálata során elkészítettem a működési költségek becslésének elemzését, mely arra engedett következtetni, hogy a létesítmény hosszú távon fenntartható. Az elemzéseim során egyértelművé vált, hogy a beruházás teljes mértékben indokolt volt, a finanszírozására az egyesület támogatást nyert pályázatok útján, melyből teljes mértékben fedezni tudja a csarnok megépülését. Előzetes becsléseim alapján a csarnok maximálisan ki lesz használva, ebből adódóan az üzemeltetési költségek fedezve lesznek. |
|---|