A Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság 2016 - 2019. évi gazdálkodásának elemzése
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | gazdálkodás elemzése költségvetés elemzése rendőrség szakdolgozat Tolna MRFK |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/29670 |
| Kivonat: | Dolgozatomban a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság 2016 – 2019. évi gazdálkodását elemeztem, amelynek célja az volt, hogy a költségvetési szerv pénzügyi és vagyoni helyzetéről pontosabb képet kapjak. Az elemzés megalapozásához bemutattam az államháztartás rendszerét, alapelveit, funkcióit, a költségvetési szervekkel kapcsolatos alapvető ismereteket és azok gazdálkodását, valamint a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság (továbbiakban: Tolna MRFK) felépítését és feladatait. A Tolna MRFK ellátja a bűncselekmények megelőzésével és felderítésével, a közbiztonság és -rend védelmével, a közterület rendjének fenntartásával, valamint az államhatár őrzésével és a határforgalom ellenőrzésével kapcsolatos feladatait, amelyeket alaptevékenységként folytat. Foglalkoztatotti létszámának vizsgálatakor a csökkenő tendencia mutatkozik, ugyanis 2016. évről 2019. évre 6,5%-os létszámvisszaesés tapasztalható. A nagylétszámú leszerelés nem megyei, hanem országos szintű probléma, amelynek oka az alacsony jövedelem az alacsonyabb beosztásban. Ennek megállítására életpályamodell került kialakításra, célja a hivatástudat elismerése az illetmények emelésével. A pénzügyi elemzés a Tolna MRFK 2016 – 2019. évi elemi költségvetése és költségvetési beszámolója alapján történt. A gazdálkodás elemzése során a bevételek és kiadások alakulását, a tervezés megalapozottságát, a mérleg eszköz és forrás oldalát, a pénzügyi mutatókat, valamint a maradvány tartalmát és okait vizsgáltam. A Tolna MRFK eredeti bevételi és kiadási előirányzatai a vizsgált években módosításra kerültek, amelynek oka, hogy a középirányító szerv, az Országos Rendőr-főkapitányság az egyes kiadások fedezetét beközpontosította és csak a tényleges igények alapján bocsátotta rendelkezésre, valamint nem várt kiadások, feladatok jelentkeztek, amelyekre előre nem lehetett tervezni. Teljesült bevételeinek jelentős részét, 78-95%-át a finanszírozási bevételek tették ki. A költségvetési bevételek legjelentősebb tétele a működési célú támogatások, amelynek legnagyobb részét a középirányító szerv által biztosított támogatások adták. Mértéke a vizsgált évek mindegyikében 50% feletti. Kiadásainak nagyrészét a személyi juttatásokra fordította, amely a kiadások több, mint 70%-át jelentette. A mérleg eszköz oldalának vizsgálata során megállapításra került, hogy az eszközök legnagyobb részét a nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök, valamint a pénzeszközök adják. A forrásoldal összetételében a 4 éves időtartamban nem következett be jelentős változás. A saját tőke aránya egyik évben sem csökkent a kritikus 40% alá, amely lehetővé tette a kiszámítható gazdálkodást. A kötelezettségek mértéke a vizsgált években maximum az 5%-ot érte el. A tárgyévben esedékes kötelezettségek értéke 2017. és 2019. évben nulla, amelynek oka a középirányító szerv utasítására a tárgyévi kötelezettségek rendezése, továbbá jogszabályi előírásnak megfelelően maradványt képezni nem lehetett. A pénzügyi mutatószámok a múltbeli adatokból kiindulva összefoglalták a mérleg adatait. Az eszköz- és tőkeszerkezeti mutatók a mérleg eszköz- és forrásoldalának jellemzőit, összetételének alakulását mutatták. A 2016 – 2019. években az eszközök nagyobb része tartós eszköznek minősült, aránya 65% körüli. A likviditási mutatók a likviditási helyzetet stabilnak, megfelelőnek mutatták, a fizetőképesség biztosított volt. A jövedelmezőségi mutatók elemzése során a mérleg szerinti eredményt a saját tőke és az összes eszköz adataihoz viszonyítottam. A mutatók a kezdeti negatív értékek után a 2018. és 2019. években már pozitív értékeket mutattak. A maradvány elemzése során megállapításra került, hogy az években a maradvány összegének jelentős részét a beruházási előirányzat terhére vállalt maradvány tette ki, amely európai uniós forrásból finanszírozott épületkorszerűsítési pályázat előlegének összege. A költségvetési gazdálkodás értékelése és elemzése során vizsgálatra kerültek, hogy a költségvetésben meghatározott célok, feladatok teljesültek-e, a közpénzeket, a közvagyont a jogszabályokban meghatározottak szerint használták-e fel. A Tolna MRFK feladata nem a nyereségszerzés, hanem a közfeladatok ellátása, így nagy pénzügyi kockázatot jelentő tevékenységbe nem kezdhetett, továbbá figyelembe kellett venni, hogy évközben nem várt kiadások, feladatok jelentkezhettek. |
|---|